A Kárpátalja megyei ügyészség szeptember elején nyújtott be keresetet a kárpátaljai körzeti adminisztratív bírósághoz, amelyben azt kérte a taláros testülettől, hogy szüntesse meg Kovács Béla jótékonysági alapítványként bejegyzett képviselői irodájának működését Beregszászon. Indítványát a vádhatóság azzal indokolta, hogy a jobbikos EP-képviselő beavatkozik Ukrajna belügyeibe és szeparatista tevékenységet folytat Kárpátalján.
Az ügyészség keresetében azt is állította, hogy az EP-képviselő beregszászi irodája megsérti Ukrajna hatályos törvényeit, mivel nem a hivatalos bejegyzési okmányban megjelölt címen található. A vádhatóság megállapította továbbá, hogy a fogadóirodát működtető jótékonysági alapítvány 2013–2014-ben nem nyújtott be pénzügyi beszámolót az adóhatóságnak és nem készített adóbevallást, amivel ugyancsak törvénysértést követett el.
Ismert: Kovács Béláról a Magyar Nemzet írta meg májusban, hogy a Legfőbb Ügyészség az Európai Unió intézményei ellen folytatott kémkedés gyanúja miatt Brüsszelnél kezdeményezte a jobbikos európai parlamenti képviselő mentelmi jogának a felfüggesztését. A lap kitért rá, hogy Kovács Béla tevékenysége már korábban felkeltette a polgári kémelhárítás figyelmét, ugyanis a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal és havi rendszerességgel az orosz fővárosba látogat.
Később az Index tényfeltáró cikkében azt írta a politikusról, hogy ő és felesége olyan tényeket hallgattak el a múltjukból, amelyek arról árulkodnak, hogy családjuk életében az egyik összekötő kapocs az orosz titkosszolgálat, a KGB volt.
