Helyi beszámolók szerint a tiltakozó diákokat meglepte a rendőrségi akció, s többen arra következtettek, hogy a hatóságok véget kívánnak vetni a harmadik hetébe lépett demonstrációknak. Az éjszaka folyamán a tüntetők száma jelentős mértékben csökkent.
A rendőrök a pénzügyi, kormányzati negyedben felszámoltak néhány úttorlaszt, hogy szabaddá tegyék az utakat a forgalomnak. Azt is állították, hogy a fémkordonok a kormányzat tulajdonát képezik. Ezzel egy időben a rendőrök és a diákok is újabb kordonokat állítottak, utóbbiak helyenként bambuszrudakkal megerősített fa raklapokat használva.
A területfoglalással érintett térségben több száz színes sátor áll az utakon, a reggeli órákban a diákok egy része az egyenruhások sorfalával szemben foglalt helyet, s így várja a fejleményeket. A rendőrség ismét felszólította a különböző pontokon csoportosuló tüntetőket, hogy békésen és rendben távozzanak. Ennek csakúgy mint korábban, a jelenlévők nem tettek eleget.
Hétfőn hajnalban órákat csúszott a kormányzatot bíráló és Pekinget is gyakran kritizáló Apple Daily című lap kiszállítása, mert mintegy száz ellentüntető elzárta az épület bejáratát. A közelmúltban nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint a kiadó tulajdonosa, Jimmy Laj jelentős összegekkel támogatja a Foglald el a központot! mozgalmat.
Hongkong kormányzója szerint a Foglald el a központot! tömegmozgalom felett szervezői már elveszítették az ellenőrzést. Leung Csun-jing még vasárnap egy televíziós interjúban azt hangoztatta, hogy mindaz, ami a városban történik, nem nevezhető „forradalomnak”.
Leung annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a tüntetés már nem tarthat sokáig. Mint fogalmazott, az utóbbi idők fejleményeiből arra lehet következtetni, hogy senki sem képes egyértelműen befolyásolni a helyzetet. „Felelősségünk a törvényeknek érvényt szerezni, de mivel ez az eset rendkívül különleges ( ), a kormányzat és a rendőri erők maximális toleranciát tanúsítanak” – jegyezte meg.
A kormányzó közölte, hogy amennyiben az utak szabaddá tételéhez hatósági beavatkozásra lesz szükség, a „minimális erőt” fogják alkalmazni. Ismételten megerősítette, hogy a választási reform jelenlegi kereteinek megváltoztatására nincs lehetőség.
A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek a később területfoglalássá bővült utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő 2017-es kormányzóválasztáson ugyan első ízben minden választópolgár szavazhat, de csak azokra a jelöltekre, akiknek személyéről egy 1200 fős, a helyi társadalmi rétegeket szélesen képviselő bizottság dönt majd. A diákok viszont szabad, nyílt jelöltállítást követelnek, amely biztosítja, hogy nem csak Peking-barát politikusok kapnak esélyt a jelöltségre. A hongkongi alaptörvény, más néven „minialkotmány” kizárja a szabad jelölés rendszerét.
