Dupláznák a zöldenergia arányát az unióban

Hajnalig egyeztettek, végül megállapodásra jutottak az EU 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról – jelentette be az Európai Tanács elnöke.

Az egyezség értelmében a tagállamok kötelezően, kikényszeríthető módon az 1990-es szinthez képest legalább 40 százalékkal mérséklik szén-dioxid-kibocsátásukat, 27 százalékra növelik a megújuló forrásokból származó energia arányát energiatermelésükben és az előrevetített számításokhoz képest szintén 27 százalékkal javítják az energiafelhasználás hatékonyságát.

Így az Európai Unió az elköteleződés pozitív üzenetével jelenhet meg a 2015 végén Párizsban megrendezendő ENSZ-klímacsúcson – közölte Herman Van Rompuy.

Tudatta ugyanakkor, hogy egyes tagállamok kérése az volt, hogy a párizsi klímacsúcs után tekintsék át még egyszer a mostani megállapodást. „De nem fogjuk felhígítani, nem megyünk a mostani vállalásaink alá” – jelentette ki az Európai Tanács elnöke.

Az uniónak 2020-ig már van klímavédelmi és energiastratégiája, 2021 pedig Van Rompuy szavai szerint ha nem is a holnap, de a holnapután, a gazdasági szereplőknek pedig kiszámíthatóságra van szükségük, és ezen a téren az Európai Unió állta a szavát, bizonyosságot kínál.

„Nem volt könnyű, egyáltalán nem” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke.

Van Rompuy arról is beszélt, hogy a stratégia egyik vezérelve a szolidaritás, annak érdekében, hogy az alacsonyabb bevételekkel bíró tagállamok is felzárkózhassanak, valamint hogy a költséghatékonyságot is szem előtt tartja, és a versenyképesség szempontjait sem hagyja figyelmen kívül. Ott kell csökkenteni, ahol ez a legolcsóbban megtehető – foglalta össze a belga politikus, aki egy példát is hozott erre.

Mint mondta: ha például Dániában már minden épület hőszigetelő dupla üvegű ablakokkal rendelkezik, akkor Dánia ahelyett, hogy fajlagosan kisebb energiamegtakarítást eredményező tripla üvegezésbe kezd, finanszírozhat ugyanabból a pénzből dupla üvegezést olyan tagállamokban, ahol arra szükség van, mert az uniós szinten nagyobb hatékonyságnövekedést eredményez, Dánia pedig elkönyvelheti, hogy megtette a magáét.

Angela Merkel német kancellár sajtótájékoztatóján elmondta: Németország már jelenleg is 25 százalékkal javította az energiafelhasználás hatékonyságát, így hamarosan el is érheti a 27 százalékos célt.

Van Rompuy azt is elmondta, hogy az energiahatékonyság terén vállalt célt 2020-ban felül lehet majd vizsgálni.

A megújuló energia felhasználása terén az EU gyakorlatilag a jelenlegi 14 százalékos arány megduplázását tűzte maga elé célként – mutatott rá Herman Van Rompuy. A politikus arra is kitért, hogy a technológia ezen a téren gyorsan fejlődik, a kitűzött célt pedig az unió egészének kell teljesítenie, nem a tagállamoknak külön-külön.

Mindezek mellett az Európai Unió állam-, illetve kormányfői abban is megállapodtak, hogy 2030-ra olyan mértékben kell összekapcsolni a tagállamok villamosenergia-hálózatait, hogy minden ország képes legyen áramtermelésének legalább 15 százalékát exportálni. Ez Madrid határozott követelése volt, miután Spanyolország több áramot termel, mint amennyire szüksége van, főleg szélenergiából, ám Franciaország vonakodik fejleszteni a két ország közötti energia-összeköttetést, arra hivatkozva, hogy az alapvetően atomerőművei által ellátott áramhálózata nem tudná felvenni a spanyol exportot, mert a nukleáris létesítmények teljesítménye nem szabályozható olyan rugalmasan, ahogy a szélenergia-termelés ingadozik.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke örömének adott hangot, hogy az Európai Tanács végül elfogadta, amit a bizottság januárban javasolt. Ez jó hír a klímaváltozás elleni küzdelemben – vélekedett a bizottság elnöke, aki szerint nincs a világon még egy ilyen nagyra törő energiastratégia.

„Akkor sokan azt mondták, ez rossz terv, rossz időpontban. De bebizonyosodott, hogy a kétkedők tévedtek” – hangsúlyozta Barroso. A portugál politikus az összeköttetéseket létfontosságúnak nevezte az egységes energiapiac szempontjából.

Mindkét politikus kitért az ebola elleni fellépésre is. Van Rompuy megerősítette, hogy Hrisztosz Sztilianidisz leendő humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős biztos lesz az EU ebola elleni erőfeszítéseinek koordinátora, valamint hogy a témáról még pénteken is lesz szó az állam-, illetve kormányfők tanácskozásán. Barroso szerint a járványt még közel sem sikerül megfékezni, és nagyobb erőfeszítésekre van szükség.