Ebola: hanyagság a kórházban?

Nagyon súlyos kritikákat fogalmazott meg az amerikai ápolók országos szakszervezete az ebolás betegek ápolásával összefüggésben.

LR
2014. 10. 15. 9:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ápolók szakszervezete szerint hanyagság és óvatlanság jellemezte a múlt héten meghalt ebolás beteg ápolását a dallasi kórházban. A szervezet kedd este tárta fel a sajtónak, hogy a beteget kezelő ápolók napokon át megfelelő védőöltözet nélkül dolgoztak, a járvány terjedésének megállítását szolgáló előírások pedig meglehetősen lazák voltak. Az ápolók azt mondták, hogy a betegtől laboratóriumi elemzésre vett testnedvmintákat csőpostával küldték elemzésre, ami azzal fenyegetett, hogy megfertőződik a Texasi Presbiteriánus Kórház laborjainak egész postarendszere. A panaszos ápolók számát és nevét a szakszervezet igazgatója, RoseAnn DeMoro nem hozta nyilvánosságra.

A beteggel, Eric Duncannel – aki október 8-án halt meg – a kórház személyzetéből 76-an voltak közvetlen kapcsolatban. Egy ápolóról már bebizonyosodott, hogy megfertőződött az ebolavírussal; kedden arról tájékoztattak, hogy jó az állapota.

 

Wendell Watson, a kórház egyik szóvivője azt állítja, hogy a gyógyintézet nem kapott az ápolók állításaihoz hasonló panaszokat, pedig van névtelen bejelentésekre fenntartott telefonszolgálata. Az ápolók azt állítják, hogy az ebolás beteg órákon át nem volt elkülönítve a sürgősségi osztályon, és emiatt hét ember fertőzésveszélynek volt kitéve. Az ápolók szerint azokat a betegeket, akik Duncantől esetleg elkaphatták a vírust, csak egy napra különítették el, utána olyan kórtermekbe vitték, amelyekben más betegek is voltak. A fertőzésveszélyt fokozta, hogy Duncan ápolói más betegeket is kezeltek, és bár a kórház tartott eligazítást a személyzetnek az eboláról és a ragály megállításának módjairól, nem sokkal alaposabbat egy szokványos szemináriumnál – mondták. Hozzátették, hogy az ebolával kapcsolatos kórházi előírások állandóan változtak, de nem kötelezték a személyzetet az újabbak betartására, hanem hagyták, hogy a kedvük szerintihez igazodjanak. Ez történt például a lábbelikre felhúzandó és használat után megsemmisítendő védőzacskókkal. Egy orvos csupán megfontolandónak javasolta használatukat, így ki-ki belátása szerint hordta vagy nem.

Az ápolók a teljesség kedvéért megjegyezték: ekkor még nem volt bizonyos, hogy a beteg ebolás, csak a gyanú merült fel, mindazonáltal mindenki úgy védekezett a beteg fertőző váladékai ellen, ahogy tudott, és azzal, ami éppen a keze ügyébe került. A panaszosok egyike azt is tudatta a szakszervezettel, hogy néhány nappal később már javult a biztonság: tripla rétegű kesztyűkben és lábbelikben, gázmaszkokban és megfelelő védőruhákban léptek az elkülönített beteg szobájába.

Deborah Burger, a szakszervezet képviselője a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a dallasi kórház személyzetének több tagja még egy héttel a haláleset után sem rendelkezik megfelelő felszereléssel. „A kórház menedzserei biztosították ugyan az ápolókat arról, hogy már megrendelték ezeket az eszközöket, ám azok még mindig nem érkeztek meg” – mondta Burger. Hozzátette: az ápolók azt mondták, a kórház elbocsátás terhe mellett megtiltotta, hogy alkalmazottai nyilatkozzanak a sajtónak.

A Texasi Presbiteriánus Kórház ápolói egyébként nem tagjai semmilyen szakszervezetnek, így az amerikai ápolók országos szakszervezetének sem.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.