Figyelmeztetés Prágából: mi is csehül járhatunk

Korrupciós botránykeltés, tiltakozások és puccs – így nézett ki annak a Necas-kormány megbuktatása, amely szembeszállt az amerikai érdekekkel.

A hivatalos média úgy mutatta be kormányunk bukását, mint a miniszterelnök és a hivatalát vezető asszony, Jana Nagyová viszonyának következményét – idézte fel az eseményeket Petr Hájek, aki felvetésünkre, hogy Magyarországon az emberek keveset tudnak Necas távozásáról, úgy reagált: a cseh közvélemény is alig értesült arról, mi is történt valójában. – Az említett asszony állítólag katonai titkosszolgálatunkkal figyeltette meg a kormányfő akkori feleségét. Azt akarták velünk elhitetni, hogy rendőrök százai ezért törtek be a kormány és a védelmi minisztérium hivatalaiba, ezért tartóztattak le korábbi képviselőket, s tették rá a kezüket bankoknál elhelyezett privát széfekre – idézte fel a volt szóvivő. Ám a vizsgálatok – Hájek szerint aligha meglepően – máig nem hoztak eredményt. – A vádak úgy olvadnak el a rendőrség kezében, mint az áprilisi hó, ám a fő célt sikerült elérni, új kormányunk van – emelte ki. Rámutatott: az általa vezetett Ellenáram (ProtiProud) internetes magazinban előre jelezték az eseményeket, s a cseh médiában egyedüliként tájékoztattak a puccs valódi okairól. Bevezetésként utalt egy latin-amerikai elnök szavaira, miszerint a földön csak az Egyesült Államokban nincs puccsveszély, mivel ott nincs amerikai nagykövetség.

Ezt követően belevágott egy hajmeresztő történetbe: a prágai legfőbb ügyész az amerikai követségen tett szert másodlagos – vagy elsődleges – állásra, csakúgy, mint legfőbb szövetségese, a különleges rendőrség korrupcióellenes különítményének főnöke. Az amerikai követségen készítették elő, és döntöttek a puccsról. A legfőbb ok, hogy végső fázisába jutott a temelíni nukleáris erőmű két blokkal történő bővítésének ügye. Az előző év őszén a Necas-kormány dönteni készült arról, ki nyerje a tendert: a versenyben részt vevő cseh–orosz konzorcium, vagy egy amerikai cég. – Ez látszólagos verseny volt, az amerikaiak ajánlata ugyanis használhatatlan volt. Ám senki sem kételkedett, hogy ők fognak nyerni, politikai okokból. Nemcsak dollármilliós nászajándékról volt szó, de egy olyan ügyről, amely biztosította volna az amerikai jelenlétet cseh földön – jegyezte meg.

Az Egyesült Államok ugyanis nyilvánvalóvá tette, biztosítja számukra a „testvéri katonai segélyt”, ha lesz befektetés. Vagyis, ami nem történt meg évekkel azelőtt, amikor az amerikaiak egy Oroszországot célzó radarállomást akartak építeni Csehországban, bepótolhatták volna Temelínnel. – Amikor bezárult az egyik ajtó, kinyílt egy másik, vagy ahogy csehül mondjuk, dobd ki őket az ablakon, bejönnek az ajtón. Bejöttek, de nem nyitották ki – mondta Hájek. Beszámolója szerint Necas rájött, az amerikai ajánlat annyira rossz, hogy az már szinte veszélyes. Csak azt felejtette el, hogy ő nem egy szuverén ország kormányfője, hanem csak egy protektorátus kormányzója, amit Brüsszel és Washington irányít. Moszkvai látogatásán tájékoztatta Dmitrij Medvegyev miniszterelnököt és Vlagyimir Putyin elnököt, hogy tisztességes verseny lesz Temelín kérdésében. Ezeknek a szavaknak a kimondásával nemcsak kormánya, hanem saját politikai karrierje sorsát is megpecsételte – vélte a volt szóvivő.

– Az általunk megszerzett információk szerint ugyanaznap az amerikai titkosszolgálat oroszországi részlege tudomást szerzett a sorsdöntő beszélgetésről – folytatta Hájek. Néhány nappal azután, hogy Necas hazatért Moszkvából, kezdetét vette a „Prága hadművelet”. A cél egyértelmű volt: meg kellett akadályozni, hogy a kormány dönthessen Temelínről, ahogy szándékozott, néhány héten belül. A rendelkezésre álló rövid idő miatt nagyon kellett sietni az akcióval. – Bár mint később megtudtuk, a kormányfő hivatalát már jó ideje lehallgatták, anélkül hogy arról neki akár a legcsekélyebb fogalma lett volna. A mi titkosszolgálatunk, amely formálisan a miniszterelnök alá tartozik, semmit nem mondott neki erről, lojalitásuk láthatóan máshova kötötte őket. Az ügylet sikeresnek bizonyult, a kormány megbukott, a tendert törölték. Nincs kétség afelől, hogy ki nyeri meg, ha egyszer újra elindítják. Kivéve, ha az akkori miniszterelnök is kész lesz a politikai öngyilkosságra – tette hozzá.

Ami a tanulságokat illeti, azok Hájek szerint nyilvánvalók Magyarország számára is, ahol meglátása szerint hasonló a helyzet. Nemcsak azért, mert a kormány döntött arról, hogy a nukleáris erőművet az oroszokkal együttműködve bővítik, hanem azért is, mert magabiztos függetlenségről tett tanúbizonyságot. Úgy tűnik, azt gondolják, Magyarország nem Brüsszel protektorátusa. – De ha nem is az, Budapesten is van amerikai nagykövetség, az utcai tiltakozások élén egy amerikai diplomata áll – figyelmeztet a cseh bennfentes, kifejezve reményét, hogy ha sikerrel szembe lehetne szállni a nyomásgyakorlással, az reménysugár lenne más országoknak is, legalábbis a közép-európai térségben.