A 21 éves Jordan L. Spears tizedes az amerikai fegyveres erők első tagja, aki az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni amerikai katonai műveletekhez köthető tevékenység közben vesztette életét. A tengerészgyalogost azt követően nyilvánították halottnak, hogy kudarcot vallottak a felkutatására irányuló kísérletek.
A Pentagon hivatalosan nem részletezte, minek minősül a haláleset, noha John Kirby ellentengernagy, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője elismerte, hogy a Makin Island hadihajó, amelynél az incidens történt, az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága (CENTCOM) alá tartozik, és közvetve támogatást nyújt az iraki és szíriai IÁ-célpontok elleni légicsapásoknak.
Az Ospreyről ketten vetették magukat a vízbe, amikor röviddel a felszállás után úgy tűnt, hogy a repülő lezuhan. A pilóta visszanyerte a gép feletti uralmat és visszaszállt a fedélzetre. A másik tengerészgyalogost kimentették, Spears keresését csütörtökön állították le.
Az Egyesült Államok vezette katonai koalíció légicsapásai ellenére lankadatlan erővel folytatta támadásait Kobane észak-szíriai kurd város ellen vasárnap az IÁ. A szélsőséges iszlamista szervezet lövette a várost és elfoglalta egy Kobani közelében lévő domb déli oldalát. A várostól délkeletre fekvő stratégiai magaslat teljes megszerzése esetén egész Kobani lőtávolba kerülhet a szélsőségesek számára – közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű, londoni székhelyű szíriai emigráns szervezet. A domb város felé néző északi oldala még a kurd erők kezén van.
Az OSDH jelentése szerint vasárnapra virradóra az összecsapásokban legalább 16 dzsihadista, valamint a kurd önvédelmi erők 11 tagja vesztette életét. Az előző nap 23 kurd harcos és 33 szélsőséges halt meg.
Az OSDH arról is beszámolt, hogy az amerikai légierő és Washington arab szövetségesei hét légicsapást mértek az IÁ állásaira Kobani környékén vasárnapra virradóra. Bár az IÁ-nak okozott kárról nem közöltek részleteket, a szervezet egy aktivistája azt mondta, a légitámadások nélkül a szélsőségesek már Kobani központjában lennének.
A térségből több mint 150 ezer szíriai kurd menekült Törökországba azóta, hogy az IÁ fegyveresei szeptember 16-án elkezdték ostromolni a várost. Ha sikerülne Kobanit bevenniük, a szélsőséges szunnita fegyveresek egy hosszú övezetet tartanának ellenőrzésük alatt a Törökországgal határos területen. A kurd önvédelmi erők 2012 óta három enklávét uralnak a polgárháborúban őrlődő Szíria északi részén, ahol „autonóm kantonokat” kiáltottak ki az előző év végén.
A török hatóságok vasárnap elrendelték két, a határ közelében lévő falu kiürítését, miután több aknagránát-támadás érte a településeket Szíriából. Jelentések szerint egy lakóházat is találat ért, négy embert megsebesítve; egy másik alkalommal pedig egy rendőrt sebzett meg egy aknagránát okozta robbanás Suruc körzetében.
A Hürriyet török napilap vasárnapi jelentése szerint a kobani helyzet kapcsán a török titkosszolgálat tisztviselői szombaton megbeszélést folytattak a szíriai kurdok legfőbb politikai pártjának vezetőjével Ankarában. A Demokratikus Unió Pártot vezető Szaleh Muszlimot a lap értesülései szerint arra sürgették, hogy pártja csatlakozzon a Bassár el-Aszad szíriai elnökkel szembeni mérsékelt ellenzékhez és határolódjon el a Törökország területén működő Kurdisztáni Munkáspárttól (PKK). Ezért cserébe a törökök logisztikai támogatást ígértek az IÁ elleni harcban.
A török parlament csütörtökön felhatalmazta a kormányt, hogy katonai alakulatokat küldjön Szíriába és Irakba terrorszervezetek, köztük az IÁ elleni harcra. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök ezt követően azt mondta, országa mindenáron megakadályozza, hogy az IÁ kezére kerüljön Kobani. Ugyanakkor Recep Tayyip Erdogan államfő azt is leszögezte, hogy az első számú célkitűzés Ankara számára továbbra is Aszad megdöntése.
A Törökországban bebörtönzött Abdullah Öcalan kurd lázadóvezér arra figyelmeztetett, hogy meg fognak szakadni a török kormány és a PKK közötti béketárgyalások, ha hagyják, hogy a dzsihadisták mészárlásba kezdjenek Kobaniban. A kurd függetlenségért több évtizedes fegyveres harcot folytató, Ankara által terrorcsoportnak tartott PKK és a kormány között két éve indult meg a megbékélési folyamat, miután a PKK engedett követeléseiből, Erdogan pedig kormányfőként törekedett a kurdok megnyerésére. Ugyanakkor a PKK és más kurd szervezetek az utóbbi időben azzal vádolták Ankarát, hogy a színfalak mögött támogatja az Aszad ellen harcoló IÁ-t.
Az Iszlám Állam vasárnap Irakban is támadásba lendült. A szervezet megpróbálta ismét elfoglalni az ország legnagyobb olajfinomítóját Baidzsi környékén, de az iraki hadsereg többórás heves összecsapások után visszaverte a támadást, és legalább 12 dzsihadistával végzett.
A Bagdadtól 200 kilométerre északra található létesítmény körül hónapok óta folynak harcok, az IÁ júniusban egy rövid időre már hatalmába kerítette a finomítót. Annak elfoglalása már csak azért is fontos lenne a szélsőséges szervezet számára, mert tevékenységét javarészt az Irakban és Szíriában ellenőrzése alatt álló területeken kitermelt kőolaj illegális értékesítéséből finanszírozza.
