A helyszíni beszámolók szerint az egyenruhások egy része körbevett néhány tucat, az aszfalton kempingező fiatalt, a többiek pedig kéziszerszámokkal, láncfűrészekkel szétbontották a nagyrészt bambuszrudakból összekötözött szerkezeteket. Ilyen sorsra jutott például a Bank of China épülete elé felállított útakadály.
Egyes helyeken a sisakos, sárga mellényt viselő rendőrök a bebetonozott acélkorlátokat nagy kalapácsokkal ütötték ki. Rendkívül gyorsan dolgoztak, legalább egy óriásdarut is bevetettek. A barikádokat teherautóval szállították el.
A rendőrök hétfőn már számos kordont lebontottak, arra hivatkozva, hogy szabaddá kívánják tenni az utakat a közlekedők számára.
A diákok, akiknek állítólag több sátrában is kárt tettek, fogadkoznak, hogy újraépítik a kordonokat, amelyekhez hétfőn kisteherautókkal szállították nekik a helyszínre a hosszú bambuszrudakat.
Az előző naphoz hasonlóan kedden is ellentüntetők állták el a Foglald el a központot! polgári engedetlenségi mozgalmat támogató Apple Daily című lap központi épületeit, hogy ily módon késleltessék az újság kihordását.
A South China Morning Post című lap idézte a Peking-barátnak címkézett Demokratikus Szövetség Hongkong Fejlődéséért nevű szervezet vezetőjét, aki úgy nyilatkozott, hogy a 2017-re előirányzott választás jelölőbizottság közbeiktatásával érvényesülő „egy ember, egy szavazat” rendszerű lenne, és új helyzetet teremtene, mivel a megválasztott kormányzó felelősséggel tartozna a polgároknak, s a szélesebb demokráciáért küzdő, úgynevezett pándemokrata tábor is jelentős befolyáshoz juthatna.
Tam Jiu-csung szerint a tiltakozóknak más területre kellene vonulniuk, mert a környék kedvezőtlenül érintett üzletei és a polgárai türelmetlenné és elégedetlenné váltak. Úgy vélte, ha a területfoglalás folytatódik, egyre több konfliktusra lehet számítani.
A hongkongi diákok szeptember 22-én kezdtek a később területfoglalássá bővült utcai tiltakozásokba, mert nem akarják elfogadni a hongkongi választási reform Peking által diktált menetrendjét. A soron következő 2017-es kormányzóválasztáson ugyan első ízben minden választópolgár szavazhat, de csak azokra a jelöltekre, akiknek személyéről egy 1200 fős, a helyi társadalmi rétegeket szélesen képviselő bizottság dönt majd. A diákok viszont szabad, nyílt jelöltállítást követelnek, amely biztosítja, hogy nem csak Peking-barát politikusok kapnak esélyt a jelöltségre. A hongkongi alaptörvény, más néven „minialkotmány” kizárja a szabad jelölés rendszerét.
