A kazettás bombák a levegőben felrobbanva sok apró robbanótöltetre oszlanak szét, és így gyakorlatilag egész körzeteket lehet elaknásítani velük. A szétszóródott lőszerek akár még évekkel a bomba ledobása után is szedhetnek áldozatokat, akik többnyire óvatlan gyerekek – hangsúlyozta a New York-i székhelyű szervezet.
A legtöbb ország betiltotta ennek a fegyvernek a használatát egy 2010-ben a nemzetközi jog részévé vált egyezmény alapján, amelyet azonban Ukrajna, illetve az Egyesült Államok és Oroszország nem írt alá.
A HRW egy héten át vizsgálódott Kelet-Ukrajnában, ahol a begyűjtött bizonyítékok alapján kazettás lőszerek széles körű használatát állapította meg most nyilvánosságra hozott jelentésében.
A dokumentum szerzői hangsúlyozták, sok támadásnál nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szemben álló felek melyike vetett be kazettás bombákat, de – mint hozzátették – több esetben az ukrán kormányerők felelősségére utalnak a rendelkezésre álló bizonyítékok. Elsősorban a szeparatisták erősségének számító Doneck központjának október eleji támadásával kapcsolatban voltak egyértelműen arra utaló jelek, hogy a hadsereg állt az incidens mögött.
A jelentés egyik készítője, Mark Hiznay szerint az ukrán hatóságoknak sürgősen kötelezettséget kellene vállalniuk arra, hogy a jövőben nem használnak kazettás lőszereket és csatlakoznak az ilyen típusú fegyverek bevetését tiltó egyezményhez. A 12 dokumentált támadásban legalább hatan vesztették életüket és többtucatnyian megsebesültek. A HRW szerint elképzelhető, hogy a felkelők is használtak kazettás bombákat.
Az ukrán védelmi minisztérium a francia hírügynökség megkeresésére reagálva tagadta a jogvédő szervezet vádjait, amelyek a tárca szerint „minden alapot nélkülöznek”.
