Fan Li-csing arra válaszolt, hogy a sziget első embere korábban a hongkongi tüntetésekkel kapcsolatban megjegyezte: itt volna a változtatás ideje Kína politikai rendszerében. Ma Jing-csiu tajvani elnök és más tajvaniak ugyancsak támogatásukról biztosították a hongkongi diákokat, amit a szóvivő „felelőtlenségnek” nevezett.
A hongkongi alkotmányos reform nagy lépés a város demokratikus fejlődésében, és Tajvannak ezzel kapcsolatban nem kellene bírálnia a központi kormányt – hangsúlyozta Fan a sajtótájékoztatón. Mint mondta, a közelmúltbéli hongkongi események súlyosan megzavarták a város társadalmi stabilitását, gazdasági fejlődését és a jog uralmát. Úgy vélte, a tüntetések egyre több bosszúságot okoznak a helyieknek.
Fan úgy vélte, a szárazföldi Kína és Tajvan közötti (jó) kapcsolatok mögött kemény munka áll, s ezért értékükön kell őket kezelni. „Tajvannak több olyat kell tennie, amellyel segíti a békés fejlődés trendjét, mintsem hátráltatni azt” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy Peking miként fogadná a dalai láma látogatását, miután állítólag az Indiában önkéntes száműzetésben élő idős vallási vezető meghívást kapott, Fan kijelentette, hogy egy ilyen vizit kárt okozna a szárazföldi Kína és Tajvan kapcsolatában.
Peking és Tajpej viszonya az elmúlt több mint hat évben, a Kuomintang párti Ma Jing-csiu vezetése alatt látványosan javult: a felek gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi és a civil szférát érintő kétoldalú megállapodások sorát írták alá. Peking azonban azt szeretné, ha felgyorsulhatna a közeledés folyamata, s a politikai tárgyalások lehetősége is elérkezne.
Tajvan 1949, a kínai polgárháború befejezése óta de facto önálló államként működik, miközben Peking az „egy Kína” elv alapján országa részének tekinti a szigetet. A Kínai Kommunista Párt és a mindenkori pekingi vezetés deklarált célja az ország jövőbeli békés újraegyesítése. A tajvani elnök az utóbbi időben többször is elutasította az „egy ország, két társadalmi rendszer” elve alapján való újraegyesítést.
