A jelentés szerint a vírus okozta megbetegedésben elhunytak mindegyike 60 éven felüli krónikus beteg volt, illetve a veszélyeztetett kategóriába tartozott. A fertőzés szempontjából a legnagyobb veszélyben az idősebbek vannak, akiknek gyengébb az immunrendszerük, és valamilyen krónikus betegségben, magas vérnyomásban, cukorbetegségben, szívritmuszavarban vagy idegrendszeri zavarban szenvednek.
A betegeket kórházban kezelték – tette hozzá az intézet –, közül 16-ot már hazaengedtek.
A Batut Közegészségügyi Intézet adatai szerint tavaly összesen 238 fertőzést és 32 halottat regisztráltak.
A járvány hamarosan véget érhet, mert a nyugat-nílusi vírus okozta fertőzés idényjellegű betegség, terjedése azokra az időszakokra jellemző, amikor sok a szúnyog, mert a vírus szúnyogcsípéssel terjed.
A nyugat-nílusi lázat okozó vírust először 1937-ben Ugandában diagnosztizálták, és 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A vírusgazdák főképp madarak, az emberre – esetlegesen lovakra – történő átvitel szúnyogcsípés útján történik. Embereknél a fertőzés általában tünetmentesen zajlik le, de lázzal jár. Az esetek egy részében azonban a fertőzés agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okozhat, ami bénuláshoz, kómához vagy a beteg halálához vezethet.
