„A legcsekélyebb bizonyítéka sincs annak, hogy Karadzic eltervezte vagy elrendelte volna a foglyok kivégzését vagy egyáltalán tudott volna róla” – szögezte le Peter Robinson.
Az ügyvéd szerint a Srebrenicában zajló vérengzés titokban zajlott. A hágai per során nem nyert bizonyítást, hogy Karadzicnak szándékában állt volna kiirtani Bosznia teljes lakosságát, ami viszont feltétlenül szükséges ahhoz, hogy elítéljék népirtás címén. Robinson rámutatott arra, hogy a védelem 26 tanúja támasztotta alá azt, hogy Karadzic nem tudott a srebrenicai népirtásról, viszont a bíróság előtt megjelent tanúk egyike sem állította az ellenkezőjét.
A hágai törvényszéken hétfőn kezdte meg és kedden fejezi be záró védőbeszédét Radovan Karadzic. Hétfőn Karadzic azt hangoztatta, hogy a bíróság nemcsak felette, hanem az egész szerb nép felett ítélkezik, és az NT őt nem ítélheti el, még ha volt elnökként erkölcsi felelősség is terheli bármilyen bűncselekményért, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság (RS) polgárai vagy katonái elkövettek a háború idején.
A Karadzic elleni 11 pontos vádiratban népirtás, háborús és emberiesség elleni bűntények szerepelnek. A bűncselekmények az 1992–95-ös, közel százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek. A legsúlyosabb vádpont kapcsolatba hozza őt a srebrenicai népirtással, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak le. Ez volt a legsúlyosabb bűntény Európa területén a második világháború óta.
Az ügyészség a per során 195 tanút vonultatott fel, szeptember 29-én fejezte be záró vádbeszédét, és életfogytig tartó börtönbüntetést kért rá. Azzal vádolta Karadzicot, hogy a háború idején az RS elnökeként ő volt az etnikai tisztogatások „mozgató ereje”. Az ügyészségi bűnlajstrom arra a megállapításra épül, hogy Karadzic kulcsfontosságú embere volt annak a „bűnszövetségnek”, amely célul tűzte ki a muzulmán és a horvát lakosság elűzését a szerbek lakta boszniai területekről.
A boszniai háború után Karadzic éveken át bujkált, 2008 júliusában Belgrádban fogták el és adták ki Hágának. A rákövetkező évben kezdődött meg a hágai pere. Az ítélethozatal legkorábban jövő októberben várható.
Az NT már több jogerős ítéletében kimondta, hogy ami Srebrenicában történt, népirtás volt, a Volt Jugoszlávia Nemzetközi Bűnügyi Bírósága pedig háborús bűncselekménynek nyilvánította. A mészárlás 1995. július 11-én kezdődött, miután az ENSZ-védelem alatt álló Srebrenicát a boszniai szerb csapatok elfoglalták, a holland békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút válogattak ki, majd lemészárolták őket. (Évekkel később a hágai bíróság kimondta: háromszáz srebrenicai áldozat életéért a holland kormányt terheli a felelősség – a szerk.) Európában a második világháború óta ez volt a legvéresebb mészárlás.
A bűncselekményt Ratko Mladić vezetésével a Szerb Köztársasági Hadsereg (Vojska Republike Srpske, VRS) hajtotta végre. A VRS mellett a Skorpiók néven ismert szerb katonai alakulat is részt vett a mészárlásban. A srebrenicai akció csak egy része volt az etnikailag színtiszta Szerb Krajina létrehozásához vezető lépéseknek. Az összes áldozatot nem sikerült azonosítani, a mai napig bukkannak tömegsírokra.
A jelenlegi szerb elnök, Tomislav Nikolić is tagadja, hogy népirtást hajtottak volna végre Srebrenicában. A korábbi szélsőséges nacionalista politikus egy 2013-as televíziós interjúban úgy fogalmazott: „térden állva” kér bocsánatot az áldozatoktól. Ismert: a legbrutálisabb mészárlásokat (Vukovárnál és Srebrenicánál) azok a csetnikek vitték véghez, amelyeknek Voislav Šešelj volt a vezérük, és Tomislav Nikolić a második számú vajdájuk.
