Az Erasmus oktatási és képzési csereprogram az unió egyik legsikeresebb programja, és azt a jövőben is egységesen kell kezelni – mondta Navracsics Tibor magyar EU-biztosjelölt az Európai Parlament (EP) brüsszeli székházában szerda esti szakbizottsági meghallgatásán (az MNO percről percre követte az eseményeket). A jelölt a kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakció nevében kérdező, spanyolországi Santiago Fisas Ayxela azon felvetésére válaszolt ezzel, hogy az új Erasmus+ (Erasmus plusz) program irányítása az új bizottsági struktúrában nem egyetlen biztoshoz, hanem többhöz tartozna, nevezetesen a szakképzési programokat nem a magyar jelöltnek szánt oktatási tárca, hanem a belga Marianne Thyssen által ellátandó foglalkoztatási tárca felügyelné. Navracsics szerint adminisztratív vonatkozásban talán valóban lesz megosztás, de a lényeget illetően egységként kell kezelni az Erasmusszal kapcsolatos ügyeket. Ez a terület – vélekedett – jó alapja lehet az együttműködésnek, hiszen az Európai Bizottságon belül is új munkamódszerekre van szükség, a biztosoknak szoros együttműködésben össze kell fogniuk egymással.
Navracsics hitet tett a véleménynyilvánítás szabadságának biztosítása mellett is. A konzervatív frakció nevében a dán Rikke Karlsson azt vetette fel, hogy a jelölt a magyar kormány tagja volt a médiatörvény elfogadásakor. Válaszában Navracsics emlékeztetett arra, hogy a magyar kormányzat részéről ő volt az, aki az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal tárgyalt a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos vitás kérdésekről, és végül minden vitát rendeztek, Magyarország módosította a törvényt a szükséges pontokon. A magyar politikus szerint ez nagyon gyümölcsöző, számára fontos leckét jelentő párbeszéd volt, amely megmutatta, miként kell összehangolni egymással a nemzeti és az európai érdekeket.
Hat, a munkája során követendő kiemelt célt nevezett meg Navracsics Tibor. A kijelölt biztos elsőként a növekedés és munkahelyteremtés beindítását szolgáló politikák gyújtópontjába helyezné az oktatást. Másodikként a magyar kijelölt biztos arról beszélt, hogy az európai kultúrának és oktatásnak a digitális korszakban is virágoznia kell. Harmadikként Navracsics Tibor azt mondta, el akarja érni, hogy Európa egyetemei a legjobbak között legyenek a világon, mert a társadalom tartóoszlopainak tekinti őket s a rendszerváltás előtt Kelet-Európában a szabad gondolat bástyái voltak. Úgy fogalmazott, szeretné az üzleti szféra, a kutatási-tudományos szektor és a felsőoktatás alkotta tudásháromszöget valódi partnerséggé tenni. Negyedikként a magyar kijelölt biztos ígéretet tett arra, hogy az ifjúsági munkanélküliség felszámolása érdekében szorosan együtt fog működni Marianne Thyssen foglalkoztatási ügyekért felelős biztossal. Ötödikként Navracsics arról beszélt, hogy be akarja vonni a fiatalokat a politikakészítésbe, és olyan platformot fog kidolgozni, amelynek segítségével a következő öt évben egymillió fiatalt lehet megszólítani. Végül pedig a magyar kijelölt biztos szólt arról is, hogy szeretne új értelmet adni az európai polgárság fogalmának, mert az több mint egy közös útlevél vagy pár sor az uniós szerződésben. Mint fogalmazott, azt akarja, hogy ez egy olyan intézmény legyen, amelyet az emberek megélnek és átélnek.
„Biztosnak lenni annyit tesz, mint elkötelezett európainak lenni, képviselni az európai érdeket és semmi mást” – húzta alá Navracsics Tibor. Hozzátette: nem tud elképzelni nagyobb megtiszteltetést, mint válaszolni erre a felkérésre. Navracsics arra is kitért, hogy a magyar kormány és az Európai Unió között „kemény és hangos” viták voltak, de az Európai Unió lehetőséget ad arra, hogy a nézeteltéréseket nyitottan, békés és demokratikus úton lehessen rendezni. Közölte továbbá: nem ért egyet azokkal, akik szerint nem fajsúlyos a tárca, amelyet neki szánnak. Mi aggasztóbb, mint az ifjúsági munkanélküliség? – tette fel a kérdés a kijelölt biztos, s egyebek között az európai kultúra megőrzésének fontosságát is hangsúlyozta. „Ha méltányos és fenntartható gazdaságot szeretnénk újjáépíteni, az oktatással kell kezdenünk” – nyomatékosította Navracsics. A politikus kijelentette: garantálni fogja, hogy az Európai Unió teljesítse az ezeken a területeken 2020-ra maga elé tűzött célokat az Európa 2020 stratégia keretében.
Navracsics Tibor szakmai felkészültségének és az alapvető európai értékek iránti elkötelezettségének köszönhetően „az egyik legjobb teljesítményt nyújtotta” az Európai Parlament szakbizottságai előtt tartott biztosjelölti meghallgatások során – áll a Fidesz-KDNP EP-képviselőcsoportjának szerda esti közleményében.
Navracsics Tibor – írták a magyar néppárti EP-képviselők – „magabiztosan és a szakterület iránti személyes elkötelezettségéről tanúbizonyságot téve beszélt az ifjúsági, oktatási, kulturális és uniós polgársági területeket magába foglaló biztosi portfólióval kapcsolatos terveiről, elképzeléseiről”.
A biztosjelölt elképzelései – tették hozzá – teljesen összhangban vannak az uniós értékekkel és az Európai Néppárt célkitűzéseivel.
A jelölt kényszer szülte megoldásnak nevezte a Magyarországon a felsőoktatásban állami támogatással tanulókkal kötött hallgatói szerződést. Egy képviselő arról kérdezte, nem gondolja-e, hogy ez ellentétes a munkavállalók mozgásszabadságával, amelyet Jean-Claude Juncker az egységes piac egyik sarokkövének nevezett. A magyar kijelölt biztos közölte: korábban is létezett tanulmányi ösztöndíj Magyarországon, amelynek keretében egy hallgató képzését egy intézmény finanszírozta, cserébe a friss diplomás egy ideig vállalta, hogy ott dolgozik. Ennek analógiájára jött létre az államilag finanszírozott képzésben tanulók számára kidolgozott szerződés. A kijelölt biztos elmondta, hogy Magyarországon óriási gond, hogy friss diplomások az alacsony átlagkereset miatt más uniós tagországokban keresnek munkát, és ez alól a nagy költségű képzések sem kivételek, mint az orvos- és mérnökképzés. „Gyakorlatilag mindenki elmegy” – tudatta Navracsics Tibor, s hozzátette: „tudjuk, hogy nem egy jó megoldás, de azt szeretnénk, hogy a magyar fiatalok otthon, Magyarországon kamatoztassák a tudásukat”. A kijelölt biztos emlékeztetett arra, hogy a rendszer rugalmas, több könnyítést tartalmaz.
Navracsics Tibor visszautasította, hogy ne lenne elkötelezett európai. Egy képviselőnek válaszolva hangsúlyozta: ő akkor is kiállt az európai integráció mellett, amikor az nem volt különösebben divatos Magyarországon. Mint mondta, igazságügyi miniszterként több vitás kérdésben ő tárgyalt az Európa Tanáccsal és az Európai Bizottsággal, ő állapodott meg a viták rendezéséről, és ő érte el, hogy az érintett jogszabályok összhangba kerüljenek az európai integráció szellemiségével. A magyar kijelölt biztos megjegyezte: reméli, hogy nem tér vissza az idő, amikor Európa nemzetei ismét gyűlölni kezdik egymást vagy nem bíznak meg egymásban. Navracsics Tibor az Európai Uniót a legsikeresebb regionális intézményrendszernek nevezte, és leszögezte: Európa nemzetei között minden konfliktus tárgyalásos úton megoldható.
Magyarországon virágzik a zsidó kultúra – hangsúlyozta Navracsics, aki határozottan visszautasította a Magyarországgal szembeni antiszemitizmus vádját. A náci szerzők műveire történő utalásba csomagolt vádat Martin Sonneborn német független EP-képviselő fogalmazta meg. A politikus emlékeztetett arra, hogy a kormány tagjaként ő maga hangsúlyozta Magyarország felelősségét a holokausztért. Mint mondta, Magyarországon sokféle etnikum él, ő is részben horvát, részben német felmenőkkel büszkélkedhet. Hozzátette: büszke Magyarország sokszínűségére.
Szükség van az együttműködésre a civil szervezetekkel – hangsúlyozta a magyar EU-biztosjelölt. Előbb a radikális baloldal részéről az olasz Curzio Maltese EP-képviselő, majd a meghallgatás későbbi pontján a zöldpárti frakcióban politizáló Jávor Benedek (Párbeszéd Magyarországért) vetette fel a magyar kormányzat és egyes civil szervezetek között kialakult feszültséget és az ezzel kapcsolatos kormányzati fellépést. Navracsics Tibor azt emelte ki, hogy ő maga mindig is jó viszonyt ápolt a civil szervezetekkel, tevékenységüket kormánytagként is segítette. Jávor Benedeknek adott válaszában megjegyezte: megkönnyebbült, hogy a képviselő egyetlen olyan civil szervezetet sem említett, amelynek személy szerint vele keletkezett volna problémája. Maltesének válaszolva Navracsics közölte: korábban ő maga tárgyalt a civil szervezetek finanszírozásában érintett norvég, illetve svájci kormányzattal, és akkor minden felmerült vitás kérdést rendeztek.
Fájóan sok tévedés hangzott el a magyarországi ügyekkel kapcsolatos bírálatok során – jegyezte meg Gyürk András, aki felajánlotta segítségét az eligazodásban a kérdezőknek. Majd Navracsicstól az EIT szerepét kérdezte az EU versenyképességének javításában. Az intézet tudás-innovációs közösségek tárgyalóasztalhoz terelik a kutatás, a felsőoktatás és az üzlet embereit – válaszolt Navracsics –, és közösen dolgozzák ki a kitörési pontokat Európa versenyképessége számára, amely elsősorban az oktatás kérdése Európában.
Navracsics Tibor egyértelműen megmutatta, hogy igazi európai – értékelte a magyar EU-biztosjelölt szerda esti meghallgatását Sabine Verheyen, az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának néppárti koordinátora.
A jobbközép, kereszténydemokrata pártcsaládhoz tartozó politikus az oktatási, kulturális, ifjúsági és európai polgársági tárca irányítására kompetens, felkészült jelöltnek nevezte Navracsics Tibort.
Mint közleményében hangsúlyozta, a magyar jelöltnek már az írásban feltett kérdésekre adott válaszaiból is kitűnt a posztra való alkalmassága, valamint az, hogy „teljes mértékben elkötelezett az európai értékek és normák mellett”.
Az EP néppárti frakciója különösen üdvözli a biztosjelölt azon szándékát, hogy korszerűsítse az oktatási rendszert – emelte ki Sabine Verheyen.
A meghallgatás során – állapította meg a néppárti koordinátor – Navracsics Tibor világossá tette: azért mondott le magyar miniszteri tisztségéről, hogy teljes erejével az európai biztosi funkcióra összpontosíthasson.
Sabine Verheyen szerint ezért „nagyon sajnálatos, hogy az európai biztosi képességeiről szóló vitát a magyar országos politikáról folytatott vitatkozás uralta”, és azok a képviselők, akiknek ez betudható, „nem tanulták meg a leckét”, hiszen – érvelt a koordinátor – a médiaágazat nem tartozik Navracsics Tibor uniós portfóliójába.
Erről Günther Oettinger biztost kellett volna hétfőn kérdezniük – jegyezte meg a néppárti EP-képviselő.
Az illetékes EP-szakbizottság frakciókoordinátorai csütörtökön ülnek össze, hogy értékeljék Navracsics Tibornak a bizottsági meghallgatáson nyújtott teljesítményét.
