Sukoró-ügy: a magyar állam javára döntöttek

A nemzetközi bíróság elutasította az izraeli befektetők keresetét Washingtonban – közölte Varga Mihály.

„A mai ítéletben ez a nemzetközi bíróság elutasította az izraeli befektetők keresetét és a 100 milliárd forintos kártérítési igényét. Megállapította, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen járt el ebben az ügyben, nem szegett meg semmilyen beruházásvédelmi egyezményt és nem tette lehetetlenné a befektetők magyarországi működését” – mondta a tárcavezető az MTI tudósítójának Prágában, ahol egy nemzetközi tanácskozáson vett részt.

Bártfai Beatrix, a perben a magyar államot képviselő ügyvéd az MTI-nek elmondta: a washingtoni bíróság megállapította azt is, hogy a magyar állam teljesen jogszerűen mondta fel a kaszinókoncessziós szerződést. A telekcsere ügyében pedig hasonló álláspontra jutott, mint korábban a magyar Kúria, és kimondta, hogy a telekcsere-szerződés a magyar jogszabályokba ütköző és ezért semmis. A választott bíróság döntése végleges, az ellen fellebbezni nem lehet – tette hozzá a jogi képviselő.

A miniszter szerint a bíróság egy nagyon jó döntést hozott. „Elismerte azt, hogy Magyarország jogszerűen járt el ebben az ügyben, másrészt pedig az ítélet azt is érzékelteti, hogy itt semmiféle politikai megfontolás nem volt a lépés mögött. Egyszerűen a kormány nem tartotta célszerűnek ezt a beruházást részben ebben az övezetben, részben pedig a kaszinóiparban megvalósítani. Semmiféle politikai megfontolás az ügyben nem volt” – szögezte le Varga Mihály.

„A magyar állam meg tudta védeni a magyar adófizetők érdekeit, a magyar polgárok érdekeit, és egy rossz beruházást nem kellett az országra kényszeríteni” – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter.

Bártfai Beatrix azt is elmondta, hogy a pert a Lauder befektetői csoportba tartozó, Vigotop nevű, ciprusi bejegyzésű társaság indította. A cég arra hivatkozással perelte a magyar államot, hogy az megsértette a ciprusi-magyar befektetésvédelmi egyezményt azzal, hogy szerintük közhatalmi eszközökkel meghiúsította a Lauder csoport kaszinóberuházását Magyarországon. A befektetők emiatt több mint 100 milliárd forint összegű kártérítést követeltek a magyar államtól.

A washingtoni választott bíróság ítéletében kimondta, hogy a magyar állam minden tekintetben jóhiszeműen és jogszerűen járt el, és semmilyen közhatalmi eszközt nem vett igénybe, hogy ezt a beruházást meghiúsítsa. A bíróság teljes egészében elutasította a felpereseknek azt a hivatkozását, hogy – megfogalmazásuk szerint – „politikailag nem támogatta a Fidesz-kormány” a beruházást. A bíróság szerint egy államnak nem kötelezettsége politikailag támogatni egy ilyen beruházást, viszont mindkét fél köteles betartani a megkötött polgárjogi szerződést, és köteles jóhiszeműen eljárni – ismertette az ügyvéd.

Hangsúlyozta, hogy a bíróság azt is megállapította, hogy a magyar állam a koncessziós szerződésnél jogszerűen járt el, ellenben a másik fél súlyos szerződésszegést követett el azzal, hogy jogsértő módon akart igényt érvényesíteni a sukorói telkekre, amelyeken meg akarta valósítani a beruházást. A washingtoni bíróság kimondta – hasonlóan a Kúria korábbi ítéletéhez –, hogy a telekcsere-szerződés a magyar jogszabályokba ütköző és ezért semmis.

Az ítélet arra is kitér, hogy a befektetőcsoportnak a koncessziós szerződés alapján lehetősége lett volna Magyarországon 132 másik településen keresni megfelelő helyszínt a kaszinó-beruházásának, azonban ezt elmulasztották, és ezzel megszegték a szerződést. Ennek alapján teljesen jogszerűen mondta fel a magyar állam a kaszinó koncessziós szerződést, és ezért minden módon megalapozatlan a másik oldal követelése – állapította meg a bíróság.

Az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy a Sukoró-ügyben Magyarországon még folyik egy peres eljárás a koncessziós szerződés felmondása miatt, abban viszont a magyar fél követel jelentős összegű kötbért a szerződésszegés miatt.

Bártfai Beatrix hozzáfűzte: a washingtoni ítélet, amely kimondta, hogy a magyar állam részéről jogszerű volt a koncessziós szerződés felmondása, nem köti ugyan a magyar bíróságokat, de véleménye szerint jelzésértékű.

Washingtonban a magyar állam képviseletét a Réczicza White & Case LLP Ügyvédi Iroda és a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda látta el.