A NATO-tagállam kormánya csak egy évre kapott engedélyt a török törvényhozástól arra, hogy szárazföldi csapatokat és katonai eszközöket vessen be a szomszédos országokban terrorista csoportok ellen. Ismert, az egymilliós török hadsereg az Egyesült Államok hadereje után a második legnagyobb a NATO-ban.
A parlament arra is rábólintott, hogy a terrorellenes küzdelem érdekében külföldi katonák használják az ország támaszpontjait, és Törökországból induljanak bevetésekre ebből a célból. Egyelőre nem tudni, hogy a török kormány felhasználja-e a parlamenti felhatalmazást, és ha igen, mikor történhet katonai beavatkozás.
Az IÁ megtámadására az ürügyet egyébként egy Észak-Szíriában található, török tulajdonban levő mauzóleum megtámadása adhatja Ankarának, Bülent Arinc török miniszterelnök-helyettes kedden ugyanis úgy nyilatkozott, hogy a dzsihadisták veszélyesen közel kerültek a török díszőrség által védett, hétszáz éves építményhez, amely az Oszmán Birodalmat megalapító I. Oszmán szultán nagyapjának, Szulejmán sahnak állít emléket. A törökök egyébként eddig vonakodtak részt venni az IÁ legyőzésére irányuló nemzetközi koalícióban, ugyanakkor az előretörő iszlamisták miatti újabb menekülthullámnak sem örülnének.
Az IÁ harcosai ugyanis csütörtökön a kurdok elszánt védekezése ellenére néhány száz méterre megközelítették a török határ közelében fekvő Kobáni szíriai kurd várost az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja szerint; szeptember 16-án indított offenzívájuk kezdete óta még soha nem voltak ilyen közel a városhoz a szélsőségesek. A Törökországban bebörtönzött Abdullah Öcalan kurd lázadóvezér eközben arra figyelmeztetett, hogy meg fognak szakadni a török kormány és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) közötti béketárgyalások, ha hagyják, hogy a dzsihadisták mészárlásba kezdjenek Kobániban.
Egy szintén csütörtökön közzétett ENSZ-jelentés az emberi jogsértések „elképesztő palettáját” tárja fel Irakban – hangsúlyozta Nikolaj Mladenov, az ENSZ-főtitkár iraki különmegbízottja. A dzsihadisták bűnlajstromán egyebek közt civilek és polgári célpontok elleni támadások, etnikai és vallási tisztogatások, tömeges kivégzések, emberrablások, rabszolgasorba taszítás, erőszakos besorozás, valamint nők és gyerekek elleni nemi erőszak szerepelnek. A csoportosulás tagjai a nőkkel különösen kegyetlenül bánnak, augusztusban például több száz nőt és fiatal lányt adtak el szexrabszolgának Szíriába.
Ismert, az IÁ egyik algériai fiókszervezete szeptember 21-én rabolta el az 55 éves Hervé Gourdel francia túravezetőt, akit később lefejeztek, és az erről készült videót a világhálón terjesztették. Az üggyel kapcsolatban most tizenöt szélsőséges iszlamista ellen indítottak eljárást az algériai hatóságok, köztük az Algériai Kalifátus Katonái vezetője és az ő jobbkeze ellen is. Tajeb Luh algériai igazságügy-miniszter kedden jelentette be, hogy azonosították a terrorcsoport azon tagjait, akik részt vettek az akcióban.
