Cshö Mjong Nam, az észak-koreai külügyminisztérium ENSZ-ügyekért és emberi jogokért felelős tisztviselője újságíróknak azt mondta: bár országában nincsenek börtöntáborok, illetve „börtönök meg ilyesmik”, vannak azonban „munkával javító internáló táborok, nem, inkább központok, ahol az emberek hozzáállásán javítanak, és áttekintik megtévelyedéseiket”.
A „munkával való átnevelést” egyébként a szomszédos Kínában is alkalmazzák. Bár jogvédők mindkét ország rendszerét bírálják, Észak-Koreában beszámolók szerint egészen brutális, embertelen körülmények uralkodnak a táborokban, ahová jellemzően politikai okokból, gyakran a másként gondolkodás legkisebb jele miatt zárnak embereket. Egyes onnan megszökött emberek beszámolói szerint az őrök egyebek mellett saját csecsemőjük megölésére kényszerítettek anyákat, a béka és a patkány pedig már ínyencfalatnak számított az éhező elítéltek körében.
A phenjani tisztviselő arról beszélt, hogy bár Észak-Koreában „vannak gondok” az emberi jogi helyzetet illetően, a „társadalmi átmenet” miatt ezek természetesek, és a jövőben kiterjedtebb jogokat élvezhetnek majd az emberek. Arról nem szólt, hogy pontosan milyen társadalmi átmenet folyik az elzárkózó kommunista diktatúrában.
A világszervezet Emberi Jogi Tanácsának vizsgálóbizottsága februárban 370 oldalas jelentést tett közzé az észak-koreai emberi jogi helyzetről. Arra a megállapításra jutottak, hogy a phenjani rezsim megrendelésére módszeres a kínzás, éheztetik a népet, kivégzéseket hajtanak végre, és mintegy 120 ezer embert tartanak munkatáborokban, embertelen körülmények között.
Ezzel párhuzamosan szerdán egy dél-koreai parlamenti képviselő azt mondta, műholdas felvételekből az derül ki, hogy az észak-koreai munkatáborok összesen 1247 négyzetkilométert foglalnak el. Ez a kétszerese a dél-koreai főváros, a tízmilliós Szöul területének.
Az ENSZ-jelentést készítő bizottság vezetője a nácik, a dél-afrikai apartheidrendszer és a kambodzsai vörös khmerek rémtetteihez hasonlította a phenjani vezetés által elkövetett bűntetteket. A testület jelentése egyebek mellett észak-koreai menekültek – többek között politikai fogolytáborok korábbi őreinek – tanúvallomásán alapul.
Ezen jelentéssel kapcsolatban a keddi sajtótájékoztatón azt mondta Cshö, az „ellenséges erők által terjesztett vad híreszteléseket és képzelgéseket” tartalmaz, amelyek célja, hogy „besározzák és kárt okozzanak” Észak-Koreának.
Az ország ENSZ-nagykövethelyettese, Ri Dong Il ugyanakkor arról számolt be, hogy az észak-koreai állampárt titkára a közelmúltban az Európai Unióban járt, és párbeszéd kialakítását szorgalmazta Brüsszellel. Ezek szerint az unió a jövő évben kezdhet emberi jogi párbeszédet Észak-Koreával.
Az AP hírügynökség kérdésére egy uniós tisztviselő megerősítette a találkozó tényét, de óvatosabban nyilatkozott a párbeszéd esélyeiről.
