Varga aláírta az adatcsere-egyezményt

Több tíz milliárdos pluszt hozhat az államnak a pénzügyi számlainformációk automatikus cseréjéről kötött megállapodás.

A nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek szerdán Berlinben a megállapodás aláírása után elmondta: Magyarország azt vállalta, hogy 2016 januárjáig kidolgozza és megteremti azokat a jogszabályokat és feltételeket, amelyek szükségesek az automatikus adatcsere 2017. szeptemberi elindításához.

Az 51 ország által jegyzett egyezmény révén elinduló együttműködéssel az eddig csak a hatóságok külön kérésére történő információcsere automatikussá válik a megállapodásban részes valamennyi ország között, és nemcsak a magánszemélyekre vonatkozóan, hanem vállalkozások, alapítványok esetében is. Az adatcsere a bankszámla-információk mellett a tőkejövedelmek számlaegyenlegére is kiterjed, a bankok mellett pedig a biztosítókra és befektetési alapokra is – tette hozzá a miniszter.

Magyarországnak már van tapasztalata az ilyen együttműködésben, hiszen az Egyesült Államokkal van egy hasonló jellegű, információcserére vonatkozó megállapodása, amelyet néhány hónapja ratifikált az Országgyűlés. Az új egyezmény pedig az EU legnagyobb gazdaságait összefogó G5 csoport (Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország) 2013-as kezdeményezésén alapul, de nemcsak uniós tagállamokat, hanem ázsiai és afrikai országokat is magában foglaló megállapodássá bővült – mondta Varga Mihály.

Az új rendszer hatékony eszköz a nemzetközi színtéren megjelenő adóelkerülés, adócsalás visszaszorítására, segítségével egyszerűen feltárható a külföldi pénzügyi intézményeknél lévő vagyon is. Amennyiben például valaki Ausztriában számlát nyit és „gyanús eredetű összeget” helyez el rajta, akkor az adatokat automatikusan meg kell küldeni az illető hazájának – fejtette ki Varga Mihály, megjegyezve, hogy „például a Simon-ügyet” jóval korábban fel tudta volna deríteni a magyar hatóság, ha ez az automatikus információcsere működött volna. Hozzátette: a pénzintézetek lehetőséget kapnak majd arra, hogy egy speciális ügyfél-átvilágítási eljárással gyorsan kiszűrjék, hogy az adott összeg legális vagy illegális forrásokból származik.

Az aláíró államoknak várhatóan több mint a fele el tudja indítani a rendszert 2017 szeptemberében – mondta Varga Mihály, kiemelve, hogy ebbe az első csoportba tartozik majd az európai uniós tagországok többsége, köztük Magyarország is.