Mindkét szakadár köztársaságban a hatalmon lévő, a terület elszakadását célul kitűző vezetők nyerték meg fölényes többséggel a választást: Donyeck megyében Olekszandr Zaharcsenkót választották elnökké, Luhanszkban pedig Ihor Plotnickijt.
Az orosz külügyminisztérium hétfőre virradóra kiadott közleményében közölte, hogy tiszteletben tartja Délkelet-Ukrajna lakóinak véleménynyilvánítását, kész továbbra is együttműködni a válság rendezésében, és párbeszédet sürgettek a szakadárok és Kijev között a minszki megállapodás szellemében.
Az USA ugyanakkor arra szólította fel Oroszországot, hogy ne használja ürügynek a választások eredményeit „újabb csapatok és fegyverzet Ukrajnába vezénylésére”; Mark Stroh, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője felszólította Oroszországot és a szakadárokat, hogy teljesítsék a szeptemberi minszki megállapodásokból eredő kötelezettségeiket, és hangsúlyozta, hazája nem ismeri el a választások eredményeit, és erre szólítja fel a nemzetközi közösség többi tagját is.
Steffen Seibert német kormányszóvivő is közölte: a német kormány nem ismeri el a kelet-ukrajnai választást. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter pedig attól óvta Oroszországot, hogy a választások eredményét a szakadárok további buzdítására használja. A német külügyminiszter Twitter-üzenetében is megerősítette, hogy a választások ellentétesek a minszki megállapodások „betűjével és szellemével”.
Federica Mogherini, az Európai Unió új kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében törvénytelennek minősítette a vasárnapi kelet-ukrajnai „elnök- és parlamenti választásokat”, közölte, azokat a béketeremtés újabb akadályának tekinti; valamint kijelentette, hogy az unió nem fogadja el a voksolás eredményeit, mert a helyi választásokat az ukrán törvények szerint kell megrendezni a minszki megállapodások szerint.
„Ez a választás Koszovóig nem lett volna legitim. Mi történik Koszovóban? Kijelenti a Nyugat, hogy számunkra egy nép önrendelkezési joga fontosabb, mint a fönnálló államhatárok, majd hozzáteszi, hogy ez egyszeri és megismételhetetlen. A történelemben semmi sem egyszeri és megismételhetetlen” – fogalmazott a Hír TV stúdiójában Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Rámutatott: „Az oroszok most hivatkoznak erre harmadszor. Először a pekingi olimpia napjaiban Grúzia, másodszor ez év tavaszán Krím, és harmadszor most. Tehát másképp fogalmazva, ha Koszovó legitim volt, akkor itt is van legitimáció, ha az nem volt legitim, akkor itt sincs, de akkor Koszovó ma is Jugoszlávia része. Ettől a mondattól bármely politikus falnak rohanna, mert a jelenlegi realitásokkal ütközne. Ez a legitimitás kérdése.”
A központi hatalmi intézmények megalakulása után helyhatósági választásokat is fognak tartani a Donyecki Népköztársaságban – jelentette be Roman Ljagin, az önhatalmúlag kikiáltott kelet-ukrajnai „népköztársaság” központi választási bizottságának elnöke hétfőn. Ljagin szerint a parlamenti választások végleg elszakították a Donyec-medencét Ukrajnától. „Kijevnek meg kell barátkoznia a gondolattal, hogy a Donyec-medence már nem Ukrajna része, és az, hogy elfogadják a választási eredményeket vagy sem, az ő problémája” – mondta.
A választások ellenőrzésére mintegy háromszáz megfigyelő érkezett Oroszországból, a szakadár Dél-Oszétiából, továbbá Szerbiából, Montenegróból, Izraelből, Franciaországból, az Egyesült Államokból és más országokból. Magyarországról Gyöngyösi Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának jobbikos alelnöke vett részt megfigyelőként a választásokon. Őket az ukrán titkosszolgálat (SZBU) nemkívánatos személynek nyilvánította. Kijev egyébként az ukrán állampolgárok ellen elkövetett „nagyszabású bűncselekménynek” nyilvánította a Donyeck és Luhanszk megyei választásokat. A dokumentum szerint a térségben terror, megfélemlítés, nyomásgyakorlás, megvesztegetés, továbbá kényszermunka és emberrablások számos esetét dokumentálták, „mindez a külföldi álmegfigyelők támogatásával zajlott, akiket vagy már nemkívánatos személynek nyilvánítottak, vagy azzá fognak nyilvánítani”.
