Cameron közelít a határhoz, ahonnan nincs visszaút

Elképzelhető, hogy megszűnik Nagy-Britannia uniós tagsága a tervezett bevándorlási korlátozások nyomán.

A német hírmagazin szerint a német kormány most először értékeli úgy, hogy megtörténhet Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból.

Az Európai Bizottság által követelt 2,13 milliárd eurós pótlólagos befizetés ügyét lehet rendezni, „mert amikor pénzről van szó, az EU-ban még mindig sikerült megoldást találni”, az uniós társállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók bevándorlásának korlátozásával viszont David Cameron kormányfő elérkezhet ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút, vagyis fenntarthatatlanná válhat az ország tagsága a közösségében – vélekednek a kancellári hivatalban és a külügyminisztériumban.

Angela Merkel kancellár a legutóbbi uniós csúcson négyszemközti beszélgetést folytatott David Cameronnal, és elmondta neki, hogy a német kormány nem áll ki többé Nagy-Britannia uniós tagságának megtartása mellett, ha a brit kormány valóban megteszi a kilátásba helyezett intézkedéseket – írta a Spiegel.

Amennyiben London bevándorlási korlátozásokat vezet be, „akkor ennyi volt” – idézett a lap egy meg nem nevezett kormányzati forrást.

Kétséges, hogy Londonban megértették a kancellár üzenetét, hiszen Cameron néhány nappal később ismét „vöröslő fejjel” szónokolt a törvényhozás alsóházában az EU-társállamokból érkezők letelepedésének korlátozásáról – tette hozzá a Spiegel.

Angela Merkel már többször közreműködött a London és az EU viszonyában kialakult feszültségek enyhítésében, például amikor Cameron elutasította Jean-Claude Juncker megválasztását az Európai Bizottság elnökének.

A társállamokból érkező munkavállalók betelepülésének korlátozása viszont megkérdőjelezi a négy szabadság – a személyek, az árucikkek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása – elvét, amely „az európai integráció DNS-e”, és aki ilyet tesz, azzal még „a közismerten kompromisszumkereső kancellár is felmondja a szolidaritást” – írta a Der Spiegel.

A német kormány szerint David Cameron nagy sebességgel közelít ahhoz a határhoz, amelyen túl már nem lehet visszafordulni, hiszen amennyiben valóban szigorítja a bevándorlást, akkor Németország és sok más tagállam ellenállása miatt vesztesként tér haza Brüsszelből, és végül elveszíti a brit európai uniós tagságról rendezendő népszavazást.

A Bundestag – a német törvényhozás alsóháza – külügyi bizottságának egyik csoportja a napokban látogatást tett Londonban, és a brit kollégákkal találkozva válsághangulatot tapasztalt. Norbert Röttgen, a bizottság elnöke rémülten számolt be arról, hogy milyen nagy befolyásra tettek szert az EU-ellenes erők.

„A politikai diskurzust az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) uralja” – mondta Röttgen a májusi európai parlamenti választáson legtöbb szavazatot begyűjtő pártról, amelynek politikai programja Nagy-Britannia kiléptetése az EU-ból, és az uniós állampolgárok szabad munkavállalásának megszüntetése.

A Konzervatív Párt az UKIP utánzásával, témáinak átvételével próbálkozik, és „úgy tűnik, mintha nem működne túl jól ez a stratégia” – mondta a Bundestag külügyi bizottságának elnöke a Der Spiegelnek, amely szerint Berlinben azzal számolnak, hogy ha Cameron továbbra is ezt a politikát követi, akkor akarata ellenére teljesítheti ellenfelei legnagyobb vágyát, Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetését.

David Cameron az utóbbi hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy nem lehet korlátlan jognak tekinteni az EU-n belüli szabad munkaerőmozgást. Cameron szerint meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a régi tagállamok korlátozhassák a munkavállalók bevándorlását az EU-hoz újonnan csatlakozó országokból addig, amíg azok gazdaságai fel nem zárkóznak az övékéhez hasonló fejlettségi szintre.

A brit kormányfő a Konzervatív Párt nemrégiben tartott éves kongresszusán azt mondta, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől.

Brit sajtóértesülések szerint a londoni vezetés egyebek között azt fontolgatja, hogy bevezetik a „vészfékként” emlegetett jogszabályi megoldást, amely felhatalmazná a kormányt az EU-társállamokból érkezők betelepülésének leállítására bizonyos előre meghatározott szint elérése után, azon az alapon, hogy a további bevándorlás elfogadhatatlan terheket róna a közszolgáltatási rendszerre és a társadalmi kohézióra.