Az incidens még szerda este történt. Az Iljusin típusú orosz gép Kalinyingrád felé kanyarodott el, miután észlelte, hogy befogták. Ez az orosz terület két NATO-tagállam, Lengyelország és Litvánia között terül el, s nincs közvetlen kapcsolata az anyaországgal.
A NATO a múlt hónapban azt közölte, hogy csak az idén több mint száz hasonló befogást hajtott végre orosz gépeknél, háromszor annyit, mint 2013-ban, miután gyorsan nő a feszültség a Nyugat és Moszkva között az ukrajnai válság miatt. A Balti-tenger légterében különösen fokozódott az orosz aktivitás. A múlt hónapban Norvégia is F–16-osokat küldött a magasba, hogy nyomon kövessenek négy orosz bombázót.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz haderő újjászervezése mellett döntött, amelyet meggyengítettek a Szovjetunió összeomlását követő gazdasági problémák. Azt azonban tagadja, hogy agresszív lenne a NATO irányában.
Az Egyesült Államok vezette atlanti katonai szövetség fokozta éberségét azóta, hogy tavasszal kirobbant az ukrán válság. Csütörtökön nyolc észak-európai ország – köztük a semleges Svédország és Finnország – elhatározta, hogy fokozza az együttműködést a hírszerzés és a légierő kiképzése területén.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint orosz harci eszközökből, harckocsikból, légvédelmi rendszerekből, tüzérségi és harci alakulatokból álló konvojok jutottak el Kelet-Ukrajnába az oroszbarát szeparatisták támogatására. A Reuters tudósítója kedden állítólag saját szemével látta, hogy egy járműoszlop ötven harci járművel és jelzés nélküli katonákkal a lázadók „erődítménye”, Doneck felé halad. Philip Breedlove tábornok, a NATO európai főparancsnoka szerdán úgy fogalmazott: „az elmúlt két napon ugyanazt tapasztaltuk, mint amit az EBESZ megfigyelői.”
Az orosz külügyi szóvivő rémlátomásnak nevezte és határozottan cáfolta az orosz fegyverek és csapatok kelet-ukrajnai jelenlétéről szóló híreket. Alekszandr Lukasevics kijelentette, hogy „nem voltak és nincsenek katonáink Ukrajna területén”. Nyilatkozatában „ellentámadásba” lendült, azzal vádolva a Nyugatot, hogy ezekkel az állításokkal tulajdonképpen saját lépéseiket akarják igazolni, ürügyre van szükségük nyomásgyakorlás céljából, saját geopolitikai érdekeiknek megfelelően.
A szóvivő szerint ezek a hamis vádaskodások – ha folyamatosan elhangoznak a média csatornáin – azt a benyomást kelthetik, mintha a minszki megállapodás és a politikai megoldást sürgető megannyi hangos nyilatkozat fabatkát sem érne. Márpedig – szögezte le Lukasevics – a minszki tűzszüneti megállapodás összeomlását nem szabad megengedni, mert az katasztrofális helyzetet teremtene Ukrajnában. A minszki egyezség megvalósítása jelentheti az egyetlen kiutat a válságból – hangoztatta.
Fehéroroszország meg fogja erősíteni gazdasági kapcsolatait a Nyugattal az ukrajnai konfliktus elhúzódása esetén – mondta Mikalaj Sznapkov fehérorosz gazdasági miniszter az Associated Press (AP) amerikai hírügynökségnek csütörtökön Londonban. Sznapkov az interjúban úgy fogalmazott, hogy a nyugati szankciókkal sújtott Oroszországnak sem lenne ellenére, ha Fehéroroszország megerősítené kapcsolatait a Nyugattal.
„Kollégáinknak és partnereinknek az Eurázsiai Gazdasági Unióban nincsen ellenére Fehéroroszország európai partnerekkel történő kapcsolatfelvétele” – mondta a gazdasági miniszter. Az Eurázsiai Gazdasági Unió Oroszország és néhány más volt szovjet tagköztársaság kereskedelmi szövetsége, amely Moszkva irányítása alatt áll.
Sznapkov szerint ráadásul a nyugati országok Fehéroroszország segítségével megkerülhetnék az európai élelmiszertermékekre Moszkva által kivetett szankciókat. Méghozzá úgy, hogy ezeket a termékeket Fehéroroszországba exportálnák, ott feldolgoznák őket, majd tovább exportálnák keletre – nyilatkozta a gazdasági miniszter, aki egy pénteki befektetési konferenciára utazott Londonba.
Fehéroroszországnak – amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió jó ideje büntetőintézkedésekkel sújt – az a célja, hogy befektetéseket vonzzon a nagy részben állami tulajdonban lévő gazdaságba. Makszim Jermalovics pénzügyi miniszterhelyettes ugyanabban az interjúban arról nyilatkozott, hogy felmerült az a lehetőség, miszerint néhány fehérorosz cég a londoni, illetve New York-i tőzsdére vonuljon.
