F–16-osok fogtak közre egy orosz szállítógépet

Az orosz szállító repülőgép behatolt Észtország és Litvánia légterébe.

Az incidens még szerda este történt. Az Iljusin típusú orosz gép Kalinyingrád felé kanyarodott el, miután észlelte, hogy befogták. Ez az orosz terület két NATO-tagállam, Lengyelország és Litvánia között terül el, s nincs közvetlen kapcsolata az anyaországgal.

A NATO a múlt hónapban azt közölte, hogy csak az idén több mint száz hasonló befogást hajtott végre orosz gépeknél, háromszor annyit, mint 2013-ban, miután gyorsan nő a feszültség a Nyugat és Moszkva között az ukrajnai válság miatt. A Balti-tenger légterében különösen fokozódott az orosz aktivitás. A múlt hónapban Norvégia is F–16-osokat küldött a magasba, hogy nyomon kövessenek négy orosz bombázót.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz haderő újjászervezése mellett döntött, amelyet meggyengítettek a Szovjetunió összeomlását követő gazdasági problémák. Azt azonban tagadja, hogy agresszív lenne a NATO irányában.

Az Egyesült Államok vezette atlanti katonai szövetség fokozta éberségét azóta, hogy tavasszal kirobbant az ukrán válság. Csütörtökön nyolc észak-európai ország – köztük a semleges Svédország és Finnország – elhatározta, hogy fokozza az együttműködést a hírszerzés és a légierő kiképzése területén.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint orosz harci eszközökből, harckocsikból, légvédelmi rendszerekből, tüzérségi és harci alakulatokból álló konvojok jutottak el Kelet-Ukrajnába az oroszbarát szeparatisták támogatására. A Reuters tudósítója kedden állítólag saját szemével látta, hogy egy járműoszlop ötven harci járművel és jelzés nélküli katonákkal a lázadók „erődítménye”, Doneck felé halad. Philip Breedlove tábornok, a NATO európai főparancsnoka szerdán úgy fogalmazott: „az elmúlt két napon ugyanazt tapasztaltuk, mint amit az EBESZ megfigyelői.”

Az orosz külügyi szóvivő rémlátomásnak nevezte és határozottan cáfolta az orosz fegyverek és csapatok kelet-ukrajnai jelenlétéről szóló híreket. Alekszandr Lukasevics kijelentette, hogy „nem voltak és nincsenek katonáink Ukrajna területén”. Nyilatkozatában „ellentámadásba” lendült, azzal vádolva a Nyugatot, hogy ezekkel az állításokkal tulajdonképpen saját lépéseiket akarják igazolni, ürügyre van szükségük nyomásgyakorlás céljából, saját geopolitikai érdekeiknek megfelelően.

A szóvivő szerint ezek a hamis vádaskodások – ha folyamatosan elhangoznak a média csatornáin – azt a benyomást kelthetik, mintha a minszki megállapodás és a politikai megoldást sürgető megannyi hangos nyilatkozat fabatkát sem érne. Márpedig – szögezte le Lukasevics – a minszki tűzszüneti megállapodás összeomlását nem szabad megengedni, mert az katasztrofális helyzetet teremtene Ukrajnában. A minszki egyezség megvalósítása jelentheti az egyetlen kiutat a válságból – hangoztatta.

Fehéroroszország meg fogja erősíteni gazdasági kapcsolatait a Nyugattal az ukrajnai konfliktus elhúzódása esetén – mondta Mikalaj Sznapkov fehérorosz gazdasági miniszter az Associated Press (AP) amerikai hírügynökségnek csütörtökön Londonban. Sznapkov az interjúban úgy fogalmazott, hogy a nyugati szankciókkal sújtott Oroszországnak sem lenne ellenére, ha Fehéroroszország megerősítené kapcsolatait a Nyugattal.

„Kollégáinknak és partnereinknek az Eurázsiai Gazdasági Unióban nincsen ellenére Fehéroroszország európai partnerekkel történő kapcsolatfelvétele” – mondta a gazdasági miniszter. Az Eurázsiai Gazdasági Unió Oroszország és néhány más volt szovjet tagköztársaság kereskedelmi szövetsége, amely Moszkva irányítása alatt áll.

Sznapkov szerint ráadásul a nyugati országok Fehéroroszország segítségével megkerülhetnék az európai élelmiszertermékekre Moszkva által kivetett szankciókat. Méghozzá úgy, hogy ezeket a termékeket Fehéroroszországba exportálnák, ott feldolgoznák őket, majd tovább exportálnák keletre – nyilatkozta a gazdasági miniszter, aki egy pénteki befektetési konferenciára utazott Londonba.

Fehéroroszországnak – amelyet az Egyesült Államok és az Európai Unió jó ideje büntetőintézkedésekkel sújt – az a célja, hogy befektetéseket vonzzon a nagy részben állami tulajdonban lévő gazdaságba. Makszim Jermalovics pénzügyi miniszterhelyettes ugyanabban az interjúban arról nyilatkozott, hogy felmerült az a lehetőség, miszerint néhány fehérorosz cég a londoni, illetve New York-i tőzsdére vonuljon.