„A szükséges humanitárius segítség mellett az ember nem lehet közömbös az iránt, hogy mi váltotta ki ezt a tragédiát” – fogalmazott a katolikus egyházfő Ahmet Davutoglu kormányfővel és Recep Tayyip Erdogan államfővel való találkozója után.
Mindazonáltal azt is leszögezte, hogy ez nemcsak katonai fellépést jelent. A vallások közti párbeszéd, a fundamentalizmus elleni fellépés, valamint a szegénység és az éhezés elleni küzdelem is elengedhetetlen ahhoz, hogy véget vessenek az IÁ által elkövetett „szörnyű üldözésnek” – mondta a pápa.
„A fanatizmussal és a fundamentalizmussal, valamint a félreértéseket és megkülönböztetést szülő irracionális félelmekkel az összes hívő szolidaritásának kell szembeszállnia” – fogalmazott a katolikus egyházfő. Egyúttal párbeszédet sürgetett a „vallást kihasználó terrorizmus” ellen és a vallásszabadság fontosságát hangsúlyozta.
Törökországot korábban sok burkolt és nyílt bírálat érte nyugati államok és a kurdok részéről, amiért nem lép fel katonai erővel a határa közvetlen közelében harcoló Iszlám Állam ellen. Elemzők szerint ennek oka, hogy az IÁ tevékenysége bizonyos szempontból a szíriai rezsim megdöntését akaró, de a kurdok megerősödésében ellenérdekelt Ankara malmára hajtja a vizet.
A nyári elnökké választásáig egy évtizeden át a miniszterelnöki tisztséget betöltő Erdogant azért is sok bírálat érte hazájában és külföldön, mert egyesek szerint az ország iszlamizációján mesterkedik, és vezetése alatt az élet egyre több területén lett ismét domináns a muzulmán vallási etika és szokások az Oszmán Birodalom felbomlása óta szekuláris országban.
Ferenc pápa azért azonban dicsérte Törökországot, amiért mintegy 1,6 millió szíriai menekültet fogadott be, és azt mondta, a nemzetközi közösség erkölcsi kötelessége segíteni Ankarát ellátásukban.
Erdogan a találkozót követően azt hangoztatta, hogy a pápa látogatása változtatni fog az iszlám megítélésén a keresztény világban. A török államfő elítélte, hogy nyugaton az iszlámot gyakran a terrorizmussal azonosítják, holott „a terrorizmussal és az erőszakkal kapcsolatos szemléletük azonos” a keresztényekével.
Recep Tayyip Erdogan Ankarában a nagy vitákat kiváltott, nemrég átadott új elnöki palotában fogadta Ferenc pápát. Így az egyszerű életmódjáról ismert, a szegénység és az egyenlőtlenségek ellen gyakran felszólaló katolikus egyházfő volt az első külföldi méltóság, akit Erdogan a 350 millió dollárból felépített, ezerszobás és 200 ezer négyzetméteres épületben fogadott. Korábban a kormánykritikus ankarai mérnöki kamara arra kérte a pápát, hogy ne lépjen be a szerintük jogsértő módon épült palotába.
Ferenc pápa rendkívül szigorú biztonsági intézkedések által kísért törökországi látogatása során Kemal Atatürknek, a szekuláris török állam atyjának mauzóleumában is járt. Az egyházfő három napig fog Törökországban tartózkodni, ahova I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka meghívására utazott. A hétvégén találkozik Isztambulban a pátriárkával és a helyi keresztény kisebbség képviselőivel is. A 80 milliós Törökországban 120 ezer keresztény él. Római egyházfő negyedik alkalommal látogat a muszlim államba.
