Martin Schulz, az EP elnöke szerint bátor nők és férfiak bontották le a szögesdróttal és katonákkal őrzött falat, békésen, anélkül, hogy egy csepp vért is kiontottak volna. Ezzel egy európai szabadságmozgalom érte el csúcspontját – mondta a német szociáldemokrata politikus, aki arra is kitért, hogy Magyarország nyitotta meg a szögesdrótot, a vasfüggönyt a magyar–osztrák határon.
Az Európai Néppárt részéről a szintén német kereszténydemokrata Herbert Reul arról beszélt, hogy az emberek akkor azt érezték, hogy a hatalom már nem képes feltartóztatni őket, szabadságra vágytak, és ezt a fal nem élhette túl. Ami 1989. november 9-én Berlinben történt, az európai horderejű esemény volt – szögezte le Reul.
A szociáldemokrata frakció vezetője, Gianni Pittella a fal áldozatairól is megemlékezett, s mint mondta: fel kell lépni az új falak és konfliktusok ellen, melyekre az egyetlen ellenszer Európa lehet.
A harmadik legnagyobb képviselőcsoportból, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójából Hans-Olaf Henkel, a német euróellenes párt politikusa szintén említést tett arról, hogy 1989-ben Magyarország, Horn Gyula megnyitotta a határt, s felidézte a rendszerváltást megelőzően kirobbant, majd levert felkeléseket a kommunista uralom ellen, köztük az 1956-os magyar forradalmat is.
„Maléter Pál nevét soha nem fogom elfelejteni” – jelentette ki Henkel.
A liberálisok soraiból a szintén német Alexander Graf Lambsdorff közölte: a béke záloga a szabadság. Mint mondta, míg Nyugaton a totalitárius rendszer ellen folytatott háború után élvezhették a szabadságot, Keleten idegen, elnyomó ideológiától szenvedtek. Felidézte, hogy Peking 1989 nyarán vérbe fojtotta a Tienanmen téri, demokratikus változásokat követelő tiltakozást, s feltette a kérdést: mit érezhettek ezután a berlini tüntetők? A politikus szerint a békét és a szabadságot meg kell óvni, az elnyomás és a falak helyére pedig a szabadságot kell állítani.
Ezt követően a felszólalási idejét jócskán túllépve, az egykori NDK-ban született és nevelkedett Gabi Zimmer, a radikális baloldal frakcióvezetője elmondta: mindig érdekelte, hogy miért bukott meg az NDK és az államszocializmus. Mint fogalmazott: számára az jelezte, hogy az országnak nincs jövője, hogy nem fogadta el a másként gondolkodást. Zimmer leszögezte, hogy a hidegháborúnak nem a politikusok vetettek véget, mert szerinte ha rajtuk múlna, a fal még ma is állna. Rámutatott arra is, hogy tévedtek, akik feltartóztathatatlannak tartották a szocializmust, ahogyan azok is tévednek, akik ugyanezt gondolják a pénzpiacokról vagy saját politikájukról. „A mai napig érvényes, és európai felelősségünk, hogy a falakat le kell bontani az Európai Unióban, hogy mindenki jogai egyenlő módon érvényesülhessenek” – zárta felszólalását a német baloldal politikusa.
Az ugyancsak német Rebecca Harms, a zöldpárti képviselőcsoport társelnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy Németország nagyon előnyére változott az elmúlt 25 évben, ám azt nem mindenki nézi jó szemmel, hogy új hegemón hatalommá vált Európában. Németországnak az Európai Unió javára kell használnia erejét – nyomatékosította Harms.
Az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport részéről a litván Valentinas Mazuronis szólt hozzá a vitához, aki szerint 25 évvel ezelőtt összeomlott az ártatlanok véréből épített megosztottság, de fel kell tenni a kérdést, hogy valóban a történelem szemétdombjára került-e a hidegháború. A litván képviselő figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök új falakat épít azáltal, hogy ukrán és grúz területek foglal el.
„Ünnepeljük meg, ami 25 évvel ezelőtt történt, és ne hagyjuk senkinek, hogy új falakat emeljen” – hangsúlyozta Mazuronis.
A vitát követően az Fidesz–KDNP EP-küldöttsége közleményt adott ki, melyben felhívják a figyelmet, hogy a berlini fal ledöntése a szabadságra, az európai szolidaritásra és az egymás iránti tiszteletre emlékeztet.
Magyarország a felszabadult országok közül elsőként a demokratikus értékek, az európai integráció mellett tette le a voksát. Míg a magyarok szabadságszeretete 1956-ban véres megtorláshoz, 1989-ben egy nehéz, de békés átalakulási folyamathoz vezetett, 25 évvel a berlini fal ledöntése után is meggyőződésünk, hogy a közösen választott út helyes volt, az európai országok pedig továbbra is egy olyan közösségben képzelik el jövőjüket, melynek alapja a szabadság és az egymás iránti tisztelet – áll a magyar néppárti küldöttség kommünikéjében.
Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő, a Párbeszéd Magyarországért politikusa szintén közleményt adott ki, amelyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy 25 éve sokak álma vált valóra, amikor ledőlt a berlini fal, a kommunizmus jelképe. „Az én generációm jobbára figyelője volt Európa újjászületésének, de hittünk benne, hogy mi egy szabad és szolidáris Európa polgárai leszünk majd” – idézi fel Jávor, majd hozzáteszi: „a demokráciához fűzött álmaink jórészt nem váltak valóra. Mára újra falakba ütközünk”.
Jávor Benedek szerint a rendszerváltás gazdasági sokkja után nem sikerült fenntartható gazdaságpolitikát megvalósítani, a szolidaritás szétesésével milliók süllyedtek reménytelen szegénységbe, vesztették el megélhetésüket, s váltak a büntető szociális politika áldozataivá. „Ha voltak is kudarcok, immár a miénk a felelősség, hogy javítsunk dolgainkon. Tudjuk, mindez egy folyamat része, és hisszük, hogy van remény. Remény, hogy egy európai értékalkotó közösség tagjaként közösen valóra váltsuk mindazt, ami már-már veszni látszik” – zárja közleményét Jávor Benedek.
