Egy háború hihetetlen költségekkel jár, ezért a nemzetközi közösség és Magyarország számára még mindig olcsóbb, ha Boszniában maradnak a nemzetközi erők, mintha elhagyják az országot – hangoztatta a politikus. A miniszter a nyugat-balkáni nemzetközi békefenntartó küldetésekben szolgálatot teljesítő magyar katonákat látogatta meg Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában november 14-e és 16-a között.
Hende Csaba, aki Szarajevóban találkozott a helyi NATO-erők parancsnokával, Christopher Petty amerikai dandártábornokkal, hangsúlyozta: a tábornok figyelmeztette, hogy nincs közvetlen katonai fenyegetettség, ám akár egy focimeccs vagy két fiatal verekedése nyomán is kirobbanhatnak beláthatatlan következményekkel járó etnikai villongások. Ezért volt helyes döntés a nemzetközi közösségtől, hogy meghosszabbítja az EUFOR mandátumát – vélekedett.
Elmondta, hogy valamennyi parancsnok, akivel találkozott, a lehető legnagyobb elismeréssel beszélt a magyar katonák teljesítményéről. Petty tábornok egyenesen úgy nyilatkozott: olyan mély bizalmat keltett benne a magyar katonák felkészültsége, hogy a világon bármilyen feladatot szívesen ellátna velük – közölte Hende Csaba. Hozzátette: a tábornok azt szeretné, ha hosszabb ideig maradnának a magyarok Boszniában, és többen lennének.
A tárcavezető a tábornoknak elmondta, amennyiben megjelöli az igényelt beosztásokat, kész a törzstiszti létszám bővítésére. Hende emlékeztetett arra, hogy a magyar honvédek évtizedek óta jelen vannak a Balkánon, és hathatósan szolgálják a NATO és az EU érdekeit és értékeit, illetve a magyar nemzeti érdekeket.
Bérczes Zsolt őrmester, az EUFOR keretében szolgálatot teljesítő magyar tűzszerészcsoport vezetője az MTI-nek elmondta, hogy a boszniai aknamezőkön még mindig 200-300 ezer éles akna található. A mentesítés hatékonyságát jelzi, hogy korábban mintegy 1 millió robbanótest volt, bár még mindig több baleset történik hetente. A nagyvárosok környékét, a főutak menti és a turisztikailag frekventált területeket már aknamentesítették a helyi erők, de az elhagyott térségek még most is veszélyesek. További nehézség, hogy a háborúban részt vevő nem reguláris erők a telepítéskor nem készítettek aknatérképeket, így továbbra is csupán az aknamezők 60 százaléka ismert – mondta az őrmester.
