Ígéretet kaptak, hogy nem esik bajuk, lefejezték őket

Több embert kivégeztek az iszlamisták a szíriai Bukamalban, mert azok az Iszlám Állam ellen harcoltak.

„Az iszlamisták nyolc embert végeztek ki az előző héten a Deir ez-Zór tartománybeli Bukamalban, mert az IÁ ellen harcoltak” – jelentette hétfőn az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns szervezet. A harcosok azután adták meg magukat, hogy azt ígérték nekik: nem esik bajuk, ha leteszik a fegyvert. A tájékoztatás szerint az áldozatok egy olyan csoport tagjai voltak, amely mind a Bassár el-Aszad elnökhöz hű kormányhadsereget, mind pedig az Iszlám Államot ellenségének tekinti.

A szélsőségesek három másik embert is lefejeztek a keleti tartományban, ők állítólag együttműködtek a damaszkuszi rezsimmel. A holttesteket egy parkban tették közszemlére Deir ez-Zór város központjában – tudatta a londoni székhelyű ellenzéki csoportosulás, amely helyszíni aktivisták és egészségügyi dolgozók hálózatától szerzi be értesüléseit.

A szíriai polgárháborús helyzet egy ideje teljesen átláthatatlanná vált: az egyes milíciák nem csupán a rezsim ellen küzdenek, hanem egymás ellen is, s nem tudni, ki kivel áll szövetségben. A 2011. március 15-én békés tüntetésekkel kezdődött, majd a véres megtorlás hatására polgárháborúba torkolló szíriai felkelés halálos áldozatainak száma már meghaladja a kétszázezret.

Az iraki Albu Nimr törzs újabb tagjait, legalább harminchat embert mészárolt le az IÁ hétfőn az ország nyugati részében, ahol az elmúlt három napban már a szintén szunnita törzs több száz tagjával végeztek a dzsihadisták.

Az el-Anbár tartományban elkövetett mészárlásról Naim al-Gaud sejk, a törzs egyik vezetője számolt be, aki szerint a kivégzettek között négy nő és három gyermek is volt. Az IÁ fegyveresei sorba állították az áldozataikat, és egyenként, közvetlen közelről agyonlőtték őket – mondta.

A mészárlás tényét az AFP francia hírügynökségnek egy iraki ezredes is megerősítette, de ő ötven kivégzett emberről beszélt. Azt mondta, az IÁ a törzs mintegy ezer tagját ejtette fogságba, akik közül naponta ötvenet végeznek ki.

Azt a sejk is elismerte, hogy törzse több mint ezer tagjának sorsáról nem tudnak, de szerinte nem biztos, hogy mindannyian az IÁ fogságába estek. Abban a faluban, ahol az IÁ a hétfői mészárlást elkövette, ugyanakkor mintegy 120 családot tartanak fogva a dzsihadisták – tette hozzá.

Az Anbár tartomány jelentős részét ellenőrző szélsőséges szervezet az elmúlt néhány napban az Albu Nimr törzs több száz tagjával végzett, különböző források 250 és 400 közé teszik a kivégzettek számát. Az iraki emberi jogi miniszter vasárnap azt közölte, hogy az IÁ 322 emberrel végzett azóta, hogy a múlt héten megkezdte bosszúhadjáratát a törzs ellen, amiért annak tagjai ellenálltak a dzsihadistáknak.

A törzs a közelmúltig sikeresen felvette a harcot az IÁ-val szemben, de mióta kiapadtak lőszertartalékai, tagjai visszavonulásra és menekülésre kényszerültek. A menekülők egy részét a terrorszervezet bekerítette és megölte.

Közben tízezrek demonstráltak Európa-szerte az Iszlám Állam ellen. A kurd Kobani városáért aggódók a többi között Berlinben, Párizsban, Bécsben és Hágában is az utcára vonultak. Demonstráltak a Törökországban élő kurdok is, akik eddig azt sérelmezték, hogy a török vezetés nem indít katonai akciót a szomszédos Szíriában mészárlást rendező dzsihadisták ellen – Ankara azonban nemrég átengedett a határon 150 kurd harcost, hogy az ostromlott Kobani védelmére siethessenek.

Nyugati országok és Líbia szomszédjai korábban már aggodalmuknak adtak hangot, hogy az Irakban és Szíriában jelentős területeket ellenőrzése alá vont, és ott „kalifátust” kikiáltott Iszlám Állam a teljes belpolitikai káosz sújtotta észak-afrikai országban is gyökeret verhet.

Szeptemberben az IÁ egy 15 fős küldöttsége már járt a Bengázi és az egyiptomi határ között félúton fekvő kikötővárosban, hogy létrehozzák ott az IÁ líbiai szárnyát. Derna a Moammer Kadhafi néhai diktátor megdöntéséhez vezető 2011-es forradalom óta egyébként is az iszlamisták melegágya, ahol jelentések szerint az iszlám vallási jog szerint eljáró bíróságok és rendőrségek működnek. Júniusban a parlamenti választásokat sem tudták megtartani a városban iszlamista fegyveresek fenyegetései miatt.

Líbia az utóbbi hónapokban teljes belpolitikai káoszba süllyedt, miután a szekuláris és az iszlamista erők között fegyveres harc indult. Azóta mindkét oldal saját parlamentet és kormány állított, de sok másik milícia is ural kisebb-nagyobb területeket az országban. A Dernához közeli Bengázinak, Líbia második legnagyobb városának nagy részét például szélsőséges dzsihadisták tartják ellenőrzésük alatt.