Jól járnak a németek a bevándorlással?

A bevándorlók adózását, valamint a nekik folyósított támogatásokat és juttatásokat vizsgálták.

A mannheimi Európai Gazdaságkutató Központ (Zentrum für Europäische Wirtschaftsforschung – ZEW) egy tekintélyes közhasznú szervezet, a Bertelsmann Alapítvány megbízásából azt vizsgálta, hogy miként alakul a Németországban élő külföldiek által befizetett adók és járulékok összege és a nekik kifizetett szociális támogatások és egyéb juttatások összege.

Megállapították, hogy alaptalan az a széles körben elterjedt vélekedés, miszerint a bevándorlók megterhelik az államot és sokkal több pénzbe kerülnek, mint amennyi hasznot hajtanak. A tények azt mutatják, hogy az államháztartás erősen profitál a külföldiek jelenlétéből: 2012-ben a mintegy 6,6 millió külföldi állampolgár fejenként átlagosan 3300 euróval (nagyjából 1 millió forint) több adót és járulékot fizetett be, mint amennyi szociális támogatásban és egyéb állami juttatásban részesült.

A külföldiek hozzájárulása révén az ellátórendszerekben 22 milliárd euró többletbevétel keletkezett, annak ellenére, hogy a külföldiek jellemzően rosszabb munkaerő-piaci helyzetben vannak, mint a németek, például körükben a munkanélküliség nagyjából a háromszorosa a német állampolgárok körét jellemző munkanélküliségnek. (2012-ben a német állampolgárok munkanélküliségi rátája 5,7 százalék volt, míg a Németországban élő külföldiek munkanélküliségi rátája 16,5 százalék.)

A ZEW számításai szerint a pozitív mérleg hosszú távon megmarad: mindazok, akik 2012-ben külföldiként Németországban laktak, az életük végéig várhatóan összesen 147,9 milliárd euróval több adót és járulékot fizetnek be, mint amennyi szociális transzferek formájában visszakerül hozzájuk a német államtól.

Ugyanakkor a bevándorlók gyerekei súlyosan megterhelhetik az ellátórendszereket, amennyiben szüleikhez hasonló pályát futnak be, vagyis többnyire alacsony szintű képzettséget szereznek, illetve a németekhez képest alacsonyabb jövedelmet biztosító munkát végeznek és gyakrabban lesznek munkanélküliek. Ebben az esetben a 2012-ben bevándorló – külföldi állampolgárságú szülőkből álló – családban született gyerekek az életük végéig várhatóan 44 100 euróval több támogatásra szorulnak majd, mint amennyi pénzt adó és járulék formájában befizetnek.

Ez azonban nem a leginkább valószínű forgatókönyv, tekintve, hogy a bevándorló családból származó fiatalok 40 százaléka magasabb szintű képzettséggel rendelkezik, mint a szülők – mutatták ki a ZEW kutatói. „A jó oktatáspolitika a legjobb integrációs politika” – emelte ki a Die Welt című lapnak nyilatkozva Jörg Dräger, a Bertelsmann Alapítvány elnökségi tagja.

A szülőkénél magasabbra ívelő pályához viszont az is szükséges, hogy csökkenjenek a külföldiek fiatal nemzedékét sújtó rendszerszerű munkaerő-piaci hátrányok – tette hozzá Holger Bonin kutatásvezető. Amennyiben a bevándorló származású fiatalok 30 százaléka a német átlaghoz hasonló karriert fut be a munkaerőpiacon, akkor a réteg egészét tekintve nagyjából egyensúlyba kerül a befizetett adók és járulékok, illetve a szociális juttatások összege. Amennyiben pedig minden második bevándorló származású fiatalnak sikerül felzárkóznia a német átlaghoz, egy főre vetítve 33 ezer eurós plusz keletkezik a mérlegben – mutatta ki a ZEW.