Lavrov kapcsolatról és erőszakról

Az orosz diplomata Minszkben tárgyalt.

Szavai szerint az EU-nak az ukrajnai válsággal kapcsolatos politikája – ezen belül a „kettős mérce” alkalmazása, azok a próbálkozások, hogy a felelősséget másokra hárítsák, és a szankciós nyomásgyakorlás – „aláássa a bizalmat és a stabilitást földrészünkön”.

„Nagy és fontos gazdasági és kereskedelmi partnerünknek tekintettük és tekintjük ma is az Európai Uniót. Érdekeltek vagyunk az együttműködés folyamatos fejlesztésében egyenjogú, kölcsönösen előnyös alapon” – jelentette ki az orosz külügyminiszter.

Felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdjen hozzá egy, az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedő egységes gazdasági térség távlati kialakításához az „oszthatatlan biztonság” alapelvének tiszteletben tartásával, és mielőbb kezdjen tárgyalásokat a szabad kereskedelmi övezet megteremtéséről az EU és az – Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán és Örményország részvételével 2015. január 1-jével létrejövő – eurázsiai gazdasági szövetség között.

Az ukrán válság kapcsán Lavrov kijelentette: Moszkva reméli, hogy a Nyugat megérti, Kijev nagyon veszélyes útra lép, ha felújítja hadműveletét Kelet-Ukrajnában. Felszólított egy összukrán párbeszéd haladéktalan megkezdésére az összes régió bevonásával. Sajnálatát fejezte ki, hogy ehelyett jelenleg Kijev a délkelet-ukrajnai területek szociális és gazdasági „megfojtására” törekszik, és a konfliktus erőszakos megoldásának felújításával fenyeget. Felszólított a minszki folyamat újraindítására, és kétségét fejezte ki, hogy célszerű volna ehelyett „valamiféle politikai konferenciát” rendezni Ukrajnáról.

Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter szerint a világban végbemenő események, ezen belül az ukrajnai válság nagyfokú bizalmatlansághoz vezetett, és a világ egy új hidegháború küszöbén találta magát. A nemzetközi közösség cselekvésének összehangolatlansága, egyes országoknak a fennálló erőegyensúly megváltoztatására irányuló törekvései – nemcsak Európában, hanem az egész világon – hozzájárulnak a konfliktusok kiszélesedéséhez – mondta. Szavai szerint Fehéroroszországot és Oroszországot új kihívások elé állította a Nyugat. Az Egyesült Államok folytatja a rakétavédelmi rendszer kiépítését, és fokozódik a NATO aktivitása „határaink mentén”. „Minderre reagálnunk kell a megfelelő időben” – tette hozzá.

Emlékeztetett, hogy az EU 2011 óta pénzügyi és vízumkorlátozásokat érvényesít Fehéroroszországgal szemben, és az utóbbi időben szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Mindennek fényében még aktuálisabbá válik a két ország összehangolt tevékenysége az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében. Szükség van arra, hogy közösen lépjenek fel a nyugati országokkal szemben a belügyeikbe az emberi jogok ürügyén történő beavatkozás ellen.

Az értekezlet eredményeit összegezve Lavrov kijelentette: Oroszország nem lesz „puszta megfigyelője az európai fegyverkezés terén tapasztalható negatív folyamatoknak”. „Következetesen, konfrontáció nélkül fogunk dolgozni nyugati partnereinkkel azon, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek tükrözik fontos térségünk minden országa érdekeinek egyensúlyát” – hangsúlyozta az orosz külügyminiszter.