Rendkívüli horderejű, mondhatni világméretű adóügyre derített fényt az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma. A washingtoni újságíró-szervezet tegnap arról adott számot: adóminimalizálás céljából 340 multinacionális vállalat kötött 2002 és 2010 között titkos adóügyi megállapodást Luxemburggal. Az oknyomozók megállapítása szerint az érintett világcégek több száz milliárd dollárnyi összeget adóztak Luxemburgban, és ezzel több milliárd dollárt takarítottak meg abból az adóból, amelyet fő tevékenységük helyszínein fizettek volna.
A cégek közt – a távirati iroda által idézett közlés szerint – megtalálható például a Pepsi, az AIG, a Deutsche Bank, az Apple, az Amazon vagy az IKEA. Az újságíró-szervezet a kiszivárgott 28 ezer oldalnyi iratban több száz személyre szabott, kedvező adózási feltételeket nyújtó adóhatározatra bukkant. A 444.hu című internetes újság mindehhez annyit tett hozzá: magyar tulajdonú cégek nem szerepelnek a dokumentumokban, de feltűnik nyolc olyan vállalat, amelynek van magyarországi kötődése.
A nem mindennapi megállapítások az európai színtéren sokakat rögvest cselekvésre sarkalltak. Az Európai Bizottság vezető szóvivője például azt jelentette be: a testület vizsgálja, hogy a luxemburgi hatóságok megsértették-e az uniós jogot, amikor kedvezményes adózási feltételeket garantáltak multinacionális vállalatoknak. Margarítisz Szhinász úgy fogalmazott: az ügy versenyjogi jellegű, s a megválaszolandó kérdés lényegében abban áll, hogy a luxemburgi hatóságok eljárása jogszerű állami támogatásnak minősül-e, vagy megengedhetetlen diszkriminációt, versenytorzítást jelent. Kiderült az is, az esetkör kapcsán még az előző bizottság versenyügyi biztosa indított vizsgálatot, az eljárást folytatja hivatali utódja.
A sajtótájékoztatón azonban többen megkérdőjelezték, hogy az ügy valóban az állami támogatások, s ezzel a versenyjog témakörébe tartozna. Az ellenvélemények megfogalmazói szerint sokkal inkább az adóelkerülés jelenségéről van szó, s kétségbe vonható, hogy az Európai Bizottság új elnöke, Jean-Claude Juncker hitelesen állhat-e az adóügyi visszaélések elleni uniós harc élére. Juncker ugyanis másfél évtizeden át, 1995-től 2013-ig Luxemburg kormányfője volt. Az uniós eljárás tehát éppen a miniszterelnöksége alatt nyújtott adókedvezményeket firtatja. Ezzel összefüggésben az hangzott el: Juncker a testület elnökeként semmilyen módon nem kíván beleavatkozni a vizsgálatba.
Ez a bejelentés azonban nem mindenkit nyugtatott meg. A német Baloldal szerint Jean-Claude Juncker Luxemburg miniszterelnökeként éveken át segédkezett a multinacionális vállalatoknak adóterheik elkerülésében. A Baloldal alelnöke egyenesen úgy fogalmazott: igencsak figyelemreméltó, hogy az adócsaláshoz nyújtott segítség a legmagasabb európai tisztségek elnyerésére predesztinálja az embert. A német pénzügyminiszter is véleményt nyilvánított az ügyben. Wolfgang Schäuble a Bundestag tegnapi ülésén megjegyezte: az nem járja, hogy néhányan a tömegek kárára gazdagodjanak meg.
Eközben az Európai Parlament különböző frakciói a helyzet tisztázását követelték Junckertől. A vélemények sora egyébként a luxemburgi álláspont ismertté válásával lett teljes. Az ottani kormányzat szerint az ország eljárása nem sérti az uniós jogot: Luxemburg egyszerűen kedvező feltételeket kínál, s adórendszerében nincs semmiféle igazságtalanság vagy erkölcstelenség.
Az újságírókhoz hasonlóan a Transparency International is a nemzetközi adóügyeket firtatta. A korrupcióellenes szervezet jelentéséből kiderül: a világ legnagyobb multinacionális vállalatai csak csekélyke információt osztanak meg a nyilvánossággal. A globális piac 124 legnagyobb tőzsdei cégéből kilencven nem mondja meg, mennyi adót fizet külföldön, 54 pedig az otthonin kívüli bevételeiről sem számol be.