Azt pontosan nem tudni, hány kurd segíti a török határ közelében fekvő, hetek óta ostromlott város környékén állomásozó mintegy háromezer szélsőséges iszlamistát, az viszont biztos, hogy fontos szerepük van az offenzívában.
Az első számú szíriai kurd milícia, a Népvédelmi Egységek tisztségviselői közölték: tisztában vannak vele, hogy kurd tagjai is vannak az előrenyomuló milíciának. Többek között a szélsőségesek Kobaniban tartózkodó egységeinek egyik magas rangú parancsnoka, Abu Hattáb al-Kurdi is kurd származású, ő a szomszédos Irakban található Halabdzsából utazott Szíriába. Az Iszlám Állam kurd tagjai közül sokan érkeztek a Szaddám Huszein iraki diktátor erői által elgázosított északi Halabdzsából – tudatták hivatalos források.
Az utóbbi hónapokban a világ minden tájáról – Észak-Afrikából, Ázsiából és a nyugati országokból is – özönlöttek az önkéntesek Irak és Szíria felé, hogy csatlakozzanak a terrorszervezethez.
Sors Haszan, a Népvédelmi Egységek szóvivője elmondta, hogy bár a kurd terroristák túlnyomó többsége valóban Irakból érkezett, sokan csatlakoztak az Iszlám Államhoz a szíriai Kobaniból, Afrinból és Dzsazírából is. „Egy helyi harcos nem olyan, mint egy Csecsenföldről érkezett valaki, aki nem ismeri a járást a környéken” – tette hozzá.
Az Iszlám Államhoz kötődő internetes oldalakon nemrégiben olyan fényképeket tettek közzé, amelyeken a fiatal, szakállas Al-Kurdi látható hagyományos kurd viseletben. Az egyik ilyen fotó hátterében Kobaniban lemészárolt kurdok holttestei láthatók.
Bagdadi biztonsági források szerint Al-Kurdi korábban az Abu Muszab az-Zarkávihoz, az Al-Kaida iraki csoportjának vezetőjéhez kötődő Anszár al-Iszlám (Az Iszlám Védelmezői) szélsőséges csoportosulás tagja volt. A tájékoztatás szerint a férfit az iraki hatóságok is keresik.
„A legutolsó információink szerint Szíriában harcol, Kobani környékén. Jól ismeri a hegyvidéki területeket” – mondta a harcosról a neve elhallgatását kérő illetékes, hozzátéve, hogy Al-Kurdi az Iszlám Állam kurd egységét vezeti.
Halabdzsa egykor világias városként, Abdullah Gorán, a legismertebb 20. századi kurd költő szülőhelyeként volt ismert. Az utóbbi három évtizedben azonban egyre aktívabbá váltak a térségben a muszlim hitszónokok, és a várost azóta az iraki Kurdisztán vallásilag legkonzervatívabb körzetei között tartják számon.
A népcsoport tagjainak többsége ennek ellenére mérsékeltnek és szekulárisnak mondható. Például számos iraki kurdot megdöbbentett a hír, hogy Halabdzsa labdarúgócsapatának kapusa is a Kobanit ostromló Iszlám Állam soraiban harcolt, mielőtt megölték a várost védő fegyveresek. A szélsőséges iszlamista oldalak Abu Valid al-Kurdiként hivatkoztak a 25 éves Kivan Mohamedre.
Musztafa Bali szakértő szerint a szélsőségesek a kurd harcosokkal próbálják megnyerni a szíriai kurdok „szívét és eszét”. „Azzal, hogy a harcosaik között kurdok is vannak, az Iszlám Állam azt üzeni Kobani lakosainak, hogy nem ellenségként tartja őket számon” – mondta.
Terrortámadások megnövekedett veszélyére figyelmeztetett Norvégiában a hírszerző szolgálat (PST): szerdai beszámolója szerint a rendőrségnek, a hadseregnek és a hírszerzésnek az elkövetkező 12 hónapban fel kellene készülnie egy lehetséges terrorcselekményre.
A figyelmeztetés hátterében az állhat, hogy az Iszlám Állam szeptemberben arra szólította fel híveit, kövessenek el merényleteket minden olyan országban, amely részt vesz az Egyesült Államok és szövetségesei terrorellenes koalíciójának tevékenységében. Habár Norvégia aktívan nem tagja a szélsőségesek elleni koalíciónak, a közeljövőben mintegy 120 katonát küld Irakba, akik az ország biztonsági erejének kiképzésében segítenek majd.
