Plasztikbomba okozta a hétfői harkivi robbanást

A detonációban tizenegyen megsebesültek, az ügyészség terrorizmus gyanújával indított nyomozást.

Az UNIAN hírügynökség idézte péntekre virradóra Olekszandr Pivovart, az SZBU Harkiv megyei kirendeltségének vezetőjét, aki felhívta a figyelmet arra, hogy hasonló robbanószerkezeteket a szovjet időkben használtak, és ma is beszerezhetők Oroszországban. Emlékeztetett arra, hogy a hatóságok közvetlenül az október 26-i parlamenti választás előtt felgöngyölítettek egy harkivi diverzáns csoportot, amely ugyancsak robbantásos merényletre készült.

Harkiv egyik belvárosi kocsmájában hétfőre virradóra robbanás történt a bárpultnál, a detonációban tizenegyen megsebesültek, az ügyészség terrorizmus gyanújával indított nyomozást. Mihajlo Ozerov, a szórakozóhely vezetője azzal hozta összefüggésbe a robbanást, hogy a kocsmában segélyeket gyűjtöttek a kelet-ukrajnai menekülteknek és az úgynevezett „terrorellenes hadműveletben” részt vevő fegyvereseknek.

Az elmúlt fél évben, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kirobbanása óta pokolgépes merényletekre nemigen volt példa a térségben. A Luhanszk és Donyeck megyével szomszédos Harkiv megyére és a másfél milliós megyeszékhelyre – amely Ukrajna második legnagyobb városa – nem terjedtek ki a harcok, a térség mindvégig az ukrán hatóságok ellenőrzése alatt állt.

Kijev nem tervezi a kelet-ukrajnai szakadárok által ellenőrzött területek katonai erővel való visszaszerzését – mondta az ukrán külügyminiszter a német Rheinische Postnak. „Egy katonai hadművelet szenvedésbe taszítaná a polgári lakosságot, ukrán honfitársainkat” – mondta Pavlo Klimkin a vezető regionális lap pénteki számában megjelent interjújában. Az ukrán kormány sokkal inkább azon van – tette hozzá –, hogy betartsa a minszki tűzszüneti megállapodást, és politikai megoldást keres a válságra. Az ukrán hadsereg mindazonáltal készen áll visszavágni az Oroszország által támogatott szakadároknak, amennyiben újabb támadásokat indítanak – mondta. „Sok katonánk van, akik tudnak harcolni és ezt már bizonyították is” – tette hozzá Pavlo Klimkin.

David Cameron Ausztráliában azt mondta, Oroszország tettei elfogadhatatlanok Kelet-Ukrajnában, és újabb szankciókhoz vezethetnek az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről. A brit kormányfő hozzátette: reméli, az oroszok rájönnek, hogy hagyniuk kell Ukrajnát szabad és független államként fejlődni, olyan országként, amely saját maga hozza meg döntéseit.

Canberrai sajtótájékoztatóján Cameron úgy fogalmazott, amennyiben Oroszország kedvező hozzáállást tanúsít Ukrajna szabadságához, a szankciók véget érhetnek, ha viszont csak tovább ront a helyzeten, a büntetőintézkedések súlyosbodhatnak. „Ez ilyen egyszerű” – jelentette ki.

A brit miniszterelnök a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdasága, valamint az Európai Unió alkotta G20-csoport hétvégi csúcstalálkozójára érkezett Ausztráliába. A tanácskozáson várhatóan az ukrán válság is téma lesz.

Az üggyel kapcsolatban az új-zélandi látogatáson tartózkodó német kancellár pénteken azt mondta, nyugtalanítják a kelet-ukrajnai fejlemények. Angela Merkel nem zárta ki, hogy a csúcsértekezleten megbeszélésre kerül sor közte és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.