A Hotnews.ro hírportál szerint Ponta újból megalázta saját népét azzal, hogy brutálisan megfosztotta a szavazati jogtól.
Ez volt az az utolsó „arroganciacsepp”, amitől betelt a pohár – írta a honlap, amely szerint a közösségi portálok fiatal nemzedéke döntötte el a választás kimenetelét, egy kisebb „szavazási forradalmat” szervezve.
A szintén a jobboldallal szimpatizáló Romania libera című újság elektronikus kiadása szerint Ponta és a körülötte lévők alulbecsülték, milyen erős érzelmi hatást fog okozni Romániában, hogy több ezer román állampolgár nem tudott szavazni.
Ha már az elnökválasztás első fordulója után megértette volna Ponta, hogy a tanult, nagyvárosi románok nem tudják lenyelni a külföldön élő barátaikat és rokonaikat ért megaláztatást, akkor részlegesen megoldotta volna a problémát: a kormány megnyitott volna néhány újabb szavazókörzetet, kitolta volna az urnazárás időpontját, és ezzel megmutathatta volna, érdekli a probléma – írták.
A szintén jobboldali Evenimentul Zileiben Dan Andronic, az újság igazgatója úgy vélte, hogy Johannis győzelme lényegében a leköszönő Traian Basescu államelnök utolsó politikai győzelme. Szerinte ez az érdem azért a távozó elnöké, mert 2012-ben Pontáék elsöprő parlamenti választási diadala után nem adta fel a harcot a Szociáldemokrata Párttal (PSD), és az utolsó pillanatig küzdött Ponta és az általa képviselt „korrupt” rendszer ellen – olvasható az Evenimentul Zileiben.
Le kell vonnia minden politikai szereplőnek a következtetéseket választások eredményeiből – jelentette ki az új román államelnök. Johannis egyebek mellett a választási törvény módosítását, a külföldi szavazás rossz megszervezése miatti vétkesek felelősségre vonását és a korrupt politikusoknak kedvező amnesztiatörvény parlament általi elutasítását kérte.
Johannis szerint a tisztségükkel kell felelniük a kormányban azoknak, akik hibásak a külföldi szavazás „katasztrofális” megszervezéséért, ahol több ezer román nem élhetett szavazati jogával a kevés szavazókörzet miatt. Johannis a helyzetet nem megfelelően kezelő nagykövetek és konzulok visszahívását kérte a még hivatalában lévő Traian Basescu államelnöktől.
Ismert, a hírtelevíziókban megszólaló elemzők egybecsengő véleménye, hogy a Ponta-ellenes „tiltakozószavazatok” döntötték el a választást. Az eredmények általános meglepetést okoztak, hiszen a második forduló előtti utolsó felmérések is Victor Ponta jelentős előnyét mutatták. Az elemzők szerint a választási eredményekben jelentős szerep jutott a közösségi portálokon folytatott kampánynak, amelyben Klaus Johannis támogatói sokkal aktívabbak voltak. Míg Victor Pontára az idős, kevésbé iskolázott, falusi választók szavaztak, addig Johannist a nagyvárosok lakói, a fiatalok és a külföldön élő román állampolgárok támogatták.
A nagyszebeni szász polgármester magabiztosan, csaknem tízszázalékos előnnyel nyert Victor Pontával szemben – derült ki a szavazatok 96,5 százalékának megszámlálása után.
Nem mond le miniszterelnöki tisztéről Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, amíg a koalíciós partnerek támogatását élvezi – jelentette be hétfői sajtóértekezletén a politikus. A miniszterelnök meggyőződését fejezte ki, hogy sikerül majd a megválasztott, „megkérdőjelezhetetlen legitimitással rendelkező” elnökkel párbeszédet folytatnia.
Rámutatott: tiszteletben tartja a román választók vasárnap leadott voksát, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az ellenzék is tiszteletben tartja azt a mandátumot, amelyet a PSD kapott a 2012-es parlamenti választáson. Ponta erre hivatkozva az akkor elfogadott szociálliberális kormányprogram folytatásán kíván dolgozni, amíg élvezi a koalíció támogatását.
Ponta a kormányát támogató román pártok vezetőivel együtt állt ki rövid nyilatkozatra a sajtó elé. A kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem képviseltette magát.
Victor Ponta azt mondta: a PSD-nek le kell vonnia a választás következtetéseit, ezért kedden a kormánytöbbség napirendre tűzi a parlamentben és elutasítja az ellenzék által bírált amnesztiatervezetet, ugyanakkor kiadja az igazságszolgáltatásnak a korrupcióval gyanúsított törvényhozókat.
Megállapította, hogy továbbra is a PSD a legnagyobb párt, ugyanakkor az a politikai erő, amely a legtöbb negatív szavazatot váltja ki. Victor Ponta úgy vélte: a PSD most jobban teszi, ha hallgat és megpróbál úgy megváltozni, ahogy az emberek, nem pedig egyes vezetői szeretnék.
Az RMDSZ kínos helyzetbe került Klaus Johannis megválasztásával az erdélyi kommentárok szerint. A párt Victor Ponta kormányának tagja, de a romániai magyarok többsége Johannisra szavazott. Az elnökválasztás heteken belül a kormánykoalícióban is változást hozhat a romániai szakértők szerint.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kisebbségi kérdésekben nem sokat remél a vasárnap román államfővé választott Klaus Johannistól – nyilatkozta a szövetség elnöke. Kelemen Hunor szerint „Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak.”
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) történelmi jelentőségűnek tartja, hogy az 1989-es rendszerváltás óta először lehet erdélyi elnöke Romániának. A párt az MTI-hez is eljuttatott hétfői közleményében gratulált Klaus Johannisnak. Az EMNP értékelése szerint a jobboldali jelölt választási sikere „az öntudatra ébredt civil társadalom fölényes győzelme a hazug és korrupt bukaresti pártokrácia felett”.
„Azzal, hogy Klaus Johannis személyében erdélyi elnöke lesz az országnak, kezdetét veheti Románia normalizálódása, és az általunk is vallott értékek – a korrupciómentes politika, a jól végzett munka becsülete, a nemzeti közösségek közötti kölcsönös tisztelet és tényleges esélyegyenlőség – lehetnek a meghatározóak” – hangsúlyozta a Toró T. Tibor elnök által jegyzett közleményében az EMNP.
Üdvözölte Klaus Johannis államelnökké választását Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, aki szerint új korszak kezdődhet a magyar-román viszonyban. Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény szerint ez az új korszak a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására, Magyarország és Románia közötti hosszú távú bizalomra épülhet. Hozzátette: mindez esélytelen a székelyek jogainak intézményi garanciája nélkül, a székely törekvések elismerése nélkül, illetve a székely zászló, és a magyar feliratok további üldözése mellett.