Több mint 900 halottja van az Iszlám Állam elleni harcnak

Közülük 785-en a szélsőséges szunnita szervezet, 72-en pedig az Al-Kaidával szövetséges An-Núszra Front harcosai.

A halottak közül 785-en a szélsőséges szunnita szervezet, 72-en pedig az Al-Kaidával szövetséges An-Núszra Front harcosai voltak. 52 civil, köztük 8 nő és 5 gyerek is meghalt.

Az Iszlám Állam elleni hadjárat újabb fejleményeként az iraki hadsereg szunnita harcosokkal az oldalán szombaton offenzívát indított Ramádi város keleti részének visszaszerzéséért, amelyet előzőleg ellenőrzése alá vont a terrorszervezet. Hivatalos források tájékoztatása szerint szombat reggel heves harcok bontakoztak ki, mindkét fél aknavetőket használt. Az Iszlám Állam már hónapok óta próbálja bevenni Ramádit, Anbár tartomány székhelyét.

A hatóságok szombaton közölték, hogy az Iszlám Állam végzett az Albu Fáhd törzs 25 tagjával Ramádi közelében. A terroristák hónapok óta irtják egy másik törzs, az Albu Nimr tagjait – az elmúlt hetekben legkevesebb kétszáz embert öltek meg –, vélhetően bosszúból azért, mert a törzs jelenleg az iraki, előtte pedig az amerikai biztonsági erők oldalára állt. Gyaníthatóan ugyanezért ölték meg az Albu Fáhd tagjait is.

A német kormány szerint az eddig véltnél sokkal többen csatlakoztak Németországból a terrorszervezethez. A belügyminiszter a korábbi 450 helyett 550-re becsülte a számukat egy pénteken sugárzott televíziós műsorban. Thomas de Maiziere szerint különösen az előző évihez képest jelentős a növekedés. Kitért arra, hogy a szélsőségesekhez csatlakozók többsége férfi, de van köztük néhány nő is.

Akik csatlakoztak a terroristákhoz, Németországban, „ebben a társadalomban radikalizálódtak – mondta a politikus. – Mecsetekbe jártak, ott váltak szélsőségessé.” Hozzátette: ezért kell nagyobb hangsúly fektetni a megelőzésre.

Thomas de Maiziere szerint jelenleg mintegy 230 olyan szélsőségest tartanak számon Németországban, akit veszélyesnek nyilvánítottak. Ez minden korábbinál nagyobb szám, és olyan embereket takar, akik valószínűleg támadást terveznek. A belügyminiszter komolynak nevezte a helyzetet, ugyanakkor azt mondta, félelemre nincs ok, még ha a teljes biztonság lehetetlen is. A hatóságok kézben tarják a dolgokat – jelentette ki.

A német kormány már októberben bejelentette, hogy intézkedéseket hoz a feltételezett iszlamisták ellen, és bevonja személyi igazolványukat, hogy szabad mozgásukat korlátozva megakadályozza a szélsőségesekhez való csatlakozásukat Irakban és Szíriában.

Észak-iraki kurd pesmerga harcosokat képeznek ki török katonák, akik hasonló katonai felkészítésben részesítik majd az iraki hadsereg új egységének tagjait, így segítve az IÁ elleni küzdelmet – jelentette be szombaton Isztambulban egy magas rangú török katonai vezető. A bejelentés az után történt, hogy Joe Biden amerikai alelnök szombaton Isztambulban Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Ahmet Davutoglu miniszterelnökkel tárgyalt.

Biden kétnapos törökországi látogatásán azt szeretné tisztázni, hogy Ankara miként járulhat hozzá az IÁ elleni koalíció erőfeszítéseihez. A török kormány egyelőre makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy Bassár el-Aszadnak távoznia kell, máskülönben soha nem lesz béke Szíriában.

A NATO-tag Törökországnak 1200 kilométer hosszú közös határa van Szíriával és Irakkal, mégsem volt hajlandó eddig tevékenyen szerepet vállalni az amerikaiak vezette koalícióban az IÁ ellen. Ankara úgy látja, hogy a légicsapások önmagukban nem segítenek a térség helyzetének rendezésében. A török kormánynak többször a szemére vetették, hogy csapatai a határon vesztegelnek, holott az IÁ már hónapok óta ostrom alatt tartja a határ közelében lévő Kobani várost.

E magatartás hátterében az áll, hogy – bár a török kormány amerikai nyomásra engedélyezte az iraki kurd autonóm területről érkező 150 pesmerga áthaladását – Ankara attól tart, hogy ha katonai segítséget nyújt a Kobanit védelmező kurdoknak, azzal Bassár el-Aszad rendszerét és a Törökország keleti részének elszakadásáért 1984 óta küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) lázadóit támogatná.