A „Europe 2020” stratégia egyik célja, hogy tartósan csökkenteni lehessen ezt az arányt. Az Eurostat módszertana szerint azt fenyegeti a szegénység, akinek havi jövedelme nem éri el az adott ország medián jövedelmének 60 százalékát, komoly gondot okoz a megfelelő életkörülmények biztosítása (például közüzemi számlák megfizetése, bizonyos tartós fogyasztási cikkek megvásárlása), vagy tartósan problémája van munkakereséssel. 2013-ban öt olyan tagállam volt, ahol a lakosságnak több mint harmadát fenyegette a szegénység. Bulgáriában 48 százalék, Romániában 40,4 százalék, Görögországban 35,7 százalék, Lettországban 35,1 százalék, Magyarországon 33,5 százalék volt ez az arány.
A veszélyeztettek aránya Csehországban (14,6 százalék), Hollandiában (15,9 százalék), Finnországban (16 százalék) és Svédországban (16,4 százalék) volt a legalacsonyabb.
A 2008-tól 2013-ig tartó időszakban a legtöbb tagállamban romlott a helyzet. Javulást csak Lengyelországban, Romániában, Ausztriában, Finnországban, Szlovákiában, Csehországban és Franciaországban tudtak elérni, míg Belgiumban stagnálás volt. Tavaly a teljes EU-ban a lakosok 16,7 százalékát fenyegette a jövedelmi elszegényedés, 9,6 százaléknál volt gond a megélhetés körülményeivel és 10,7 százaléknak volt gondja a tartós munkahelyi elhelyezkedéssel. Magyarországon ezek a mutatók 14,3 százalékon, 26,8 százalékon és 12,6 százalékon álltak.
