Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter újságírókkal közölte: a tanácskozáson olyan közös következtetéseket fogadtak el, amelyek megfelelnek a magyar érdekeknek. Magyarországnak, mint Ukrajna szomszédjának egyrészt az az érdeke, hogy a lehető leggyorsabban tárgyalásos megoldást találjanak a válságra, másrészt pedig az, hogy „olyan Ukrajna legyen a szomszédunk, amely politikailag és gazdaságilag is fenntartható, stabil ország” – mondta.
A magyar miniszter tájékoztatása szerint a külügyminiszteri tanácsülésen három fő elemből álló, átfogó megközelítésben született egyetértés az ukrán válsággal kapcsolatban. Az első fő elem az, hogy fenn kell tartani a politikai párbeszédet valamennyi érintett fél között, a tűzszünet alapjául szolgáló minszki jegyzőkönyv alapján.
Magyarország támogatja az uniós vízumtilalommal sújtott személyek körének kibővítését, illetve adott esetben újabb vagyonbefagyasztások elrendelését – közölte hétfőn Brüsszelben Szijjártó Péter, amikor megérkezett az EU-országok külügyminisztereinek tanácskozására. „A konfliktus nem a gyors megoldás irányába halad” – értékelte Szijjártó Péter az ukrajnai helyzetet, amely a külügyminiszteri eszmecsere legfontosabb témája. A miniszter az aggodalomra okot adó jelenségek közül kiemelte a Kelet-Ukrajnában megtartott „választásokat”.
Ezzel kapcsolatban nevük mellőzését kérő uniós diplomáciai források egyelőre nem teljesen tisztázottnak minősítették azt a kérdést, hogy kiterjesztik-e a szakadár személyeket sújtó intézkedéseket olyanokra, akik egyfelől szerepet játszottak a nemrégiben Kelet-Ukrajnában megtartott úgynevezett választásokkal kapcsolatban, másfelől viszont részesei a minszki megállapodásoknak.
Az átfogó uniós megközelítés második fő eleme ugyanis az, hogy a nemzetközi jog – és Ukrajna területi integritása – megsértésére világos választ kell adni. Szijjártó emlékeztetett arra, hogy ezt tükrözte mintegy két héttel ezelőtt a visegrádi négyek és Nagy-Britannia külügyminiszterének a nyilatkozata is. Most ennek szellemében uniós szinten úgy döntöttek, hogy további szeparatistákat fognak tiltó listára helyezni. A miniszterek megerősítették azt is, hogy nem ismerik el a Krím félsziget orosz bekebelezését.
A természetes, illetve jogi személyeket sújtó vízumtilalom, illetve vagyonbefagyasztás mellett az EU korábban egyes szektorokat megcélzó gazdasági szankciós rendszert is kialakított. Kérdésre válaszolva Szijjártó azt mondta, hogy e szankciós rendszer esetleges kiterjesztéséről nem tárgyaltak most a külügyminiszterek. Uniós körökben ezzel kapcsolatban többször leszögezték, hogy újabb szektoriális szankciók meghozataláról csúcsszinten, vagyis a tagországi állam-, illetve kormányfők szintjén kell dönteni. Az Ukrajnával kapcsolatos átfogó uniós megközelítés harmadik eleme az, hogy az országban komoly szerkezeti reformokat kell végrehajtani – közölte a magyar külügyi tárca irányítója.
„Szükségesnek neveztük konkrét reformmenetrend elfogadását, és szorgalmaztuk, hogy a lehető leggyorsabban álljon fel az új kormány” – mondta Szijjártó, és hozzátette: a magyar érdekeknek megfelelően bekerült a szövegbe az is, hogy a végrehajtandó strukturális reformok között fontos a decentralizáció, valamint a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása.
A közös következtetésekben kiemelték azon országok pozitív szerepét, amelyek biztosították az úgynevezett fordított irányú gázszállításokat az elmúlt időszakban. Szijjártó, mint arról az újságíróknak beszámolt, az ülésen elmondta: a Magyarország és Szlovákia gázvezetékrendszerét összekötő interkonnektor kereskedelmi forgalomba állítása megnyitja újra a lehetőséget arra, hogy Magyarország adott esetben nem orosz gázt is tud szállítani, ha erre Ukrajna igényt tart.
