Sztepan Poltorak a külföldi katonai attasékkal folytatott péntek esti megbeszélésén mondta mindezt. „Sajnos nem csak tőlünk függ a helyzet stabilizálása” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormány azt tervezi, még több katonát küld az ország keleti felébe. Részleteket nem közölt.
Az ukrán biztonsági erők szombaton arról tájékoztattak, hogy péntek óta négy katona vesztette életét az ország keleti felében a tűzszünet ellenére is fellángoló összecsapásokban, tíz pedig megsebesült. Luhanszkban meghalt egy civil is.
Az ukrán központi bank az eddig vártnál is magasabb idei inflációs előrejelzést tett közzé. Az első tíz hónapban a hrivnya 58,9 százalékkal értékelődött le a dollárhoz viszonyítva. A gyorsuló infláció miatt a jegybank másfél százalékponttal, 14 százalékra emelte alapkamatát a múlt héten szerdán.
A pénzügy-minisztérium által nyilvánosságra hozott költségvetési tervezet szerint 13,4 százalék lesz az infláció jövőre, a hazai össztermék 4,5 százalékkal zsugorodik.
Ukrajna 10,4 százalékkal, 859,9 millió kilowattórával 7,397 milliárd kilowattórára csökkentette áramexportját éves összevetésben az idei első tíz hónapban az ország energiaügyi minisztériumának adatai szerint.
Kijev és a Nyugat azzal vádolja Oroszországot, hogy fegyverekkel és katonákkal támogatja a szeparatistákat, Moszkva azonban visszautasítja ezeket a vádakat. A Kijevben pénteken aláírt kormánykoalíciós megállapodásban a parlament többségét alkotó Nyugat-barát pártok rögzítették az ország csatlakozási szándékát a NATO-hoz.
Tüzérségi állások észlelésére és helyük megállapítására alkalmas radarokat szállított az amerikai védelmi minisztérium Ukrajnának. A Pentagon pénteki bejelentése szerint az amerikai technológiát egy C–17-es szállító repülőgépen juttatták el Kijevbe, a gép Joe Biden amerikai alelnök kíséretében érkezett az országba. Washington további 17 radart küld Ukrajnába a következő hetekben. A jövő hónapban megkezdődik a kezelésükkel foglalkozó ukrán katonák kiképzése is. A radarok aknavetőkkel is összeszerelhetők, így lehetőséget biztosítanak arra, hogy az őket működtető csapatok hatékonyan válaszoljanak egy esetleges tüzérségi támadásra. Az amerikai tárca szóvivője, Steven Warren szerint teljes mértékben az ukrán fél hatásköre, hogy mikor és hogyan telepíti a rendszereket.
Az Egyesült Államok fegyvereket és lőszert nem szállít Ukrajnának, csupán olyan felszerelést, amelyet nem halálosnak minősít, mint a radarok, a golyóálló mellények vagy az éjjellátó szemüvegek. Az eddig kilátásba helyezett szállítmányok összértéke 118 millió dollár.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy moszkvai tanácskozáson – amelyen külpolitikai és védelmi szakértők vettek részt – emlékeztetett: amikor régebben szankciókat alkalmaztak Észak-Koreával, Iránnal vagy más országokkal szemben, úgy tették, hogy legfeljebb az elitet sújtsák, de ne okozzanak károkat a szociális szférában és a gazdaságban. „Ma azonban a nyugati közszereplők nyilatkozataikban azt hangoztatják: olyan szankciókat kell bevezetni, amelyek tönkreteszik a gazdaságot, kiváltva a lakosság tiltakozását” – jelentette ki. A tárcavezető mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a Nyugat nem pusztán az oroszországi politika megváltoztatását akarja elérni, hanem egyenesen rendszerváltozást akar kikényszeríteni ebben az országban.
Lavrov szombati beszédében azt is a Nyugat szemére vetette, hogy Ukrajnában áthágták saját elveiket a demokratikus hatalomváltással kapcsolatosan, a terroristákat támogatták, azt képzelve, hogy Oroszország és a kelet-ukrajnai orosz ajkú lakosság lenyeli a megaláztatást. A külügyminiszter Putyin szavait idézte, aki a napokban azt mondta: a történelemben eddig még senkinek sem sikerült maga alá gyűrnie Oroszországot. Szergej Lavrov egyébként azt is jelezte, hogy Moszkva a jövőben nem utasítja el az Európai Unióval való együttműködést, de mint hozzátette: a kapcsolatok már „nem lesznek a régiek”.
