25 éve fejeződött be a hidegháború

Huszonöt éve találkozott Máltán Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és George Bush amerikai elnök.

A zárt ajtók mögött, formális napirend nélkül folytatott tárgyalásokon elsősorban a nemzetközi politikai-katonai kérdések kerültek terítékre. Szó esett egyebek között az afganisztáni és a közép-amerikai (salvadori, nicaraguai) helyzetről, s kiemelten a német kérdésről. Ez utóbbiban közeledtek ugyan az álláspontok, de csak abban volt egyetértés, hogy az újraegyesítés pillanatnyilag nem időszerű. Gorbacsov ezzel kapcsolatban eléggé ködösen, de semmiképp sem támogatóan nyilatkozott, Bush pedig úgy vélte, hogy számolni kell a németek erős érzelmeivel, de nem szabad erőltetni a gyors megoldást. (Nyers Rezső visszaemlékezése szerint – aki meghallgatta Gorbacsovnak a Varsói Szerződés vezetőinek adott december 4-i tájékoztatóját – tágabb megközelítésben az volt vitatott, hogy Európát a Bush által preferált nyugati értékrend, avagy a Gorbacsov által szorgalmazott párhuzamos értékrendek szerint kívánatos-e egyesíteni.) A Makszim Gorkij fedélzetén az amerikai elnök támogatást ígért a szovjet peresztrojkához és a kelet-európai reformokhoz, s utalt az úgynevezett Jackson–Vanik-kiegészítés esetleges eltörlésére, ha a Szovjetunió liberalizálja kivándorlási politikáját. (A kereskedelmi törvény 1974-ben elfogadott kiegészítése az Egyesült Államok által az egyes országoknak adható úgynevezett legnagyobb kedvezmény elvét az emberi jogok tiszteletben tartásához kötötte.)

A megbeszéléseket közös sajtótájékoztató zárta. A két vezető jelezte: egyetértenek abban, hogy orvosolni kell a hidegháborús időszakra jellemző feszültségeket. Nagy jelentőségűeknek ítélték a kelet-európai eseményeket, tervbe vették, hogy 1990 júniusáig aláírják a hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló START-szerződést, 1990 végéig pedig a hagyományos fegyverekről szóló megállapodást, továbbá lépéseket tesznek a vegyi fegyverek globális betiltása érdekében.

Bár nem írtak alá egyetlen konkrét megállapodást sem, a találkozó mérföldkő lett az enyhülés, a kelet-nyugati megbékélés történetében, fontos közbenső állomás a hidegháború és következményei felszámolásának folyamatában. Említett beszámolójában Gorbacsov is kiemelte a szovjet–amerikai bizalmi viszony erősödését, és azt, hogy számos kérdésben (fegyverzetcsökkentés, a helsinki folyamat folytatása, a katonai tömbök politikai kérdésekre orientálása) sikerült azonos platformra jutni.

„A hidegháború december 3-án délután 12 óra 45 perckor véget ért”, „Bush és Gorbacsov fogadalmat tesz a világnak: partnerek a békében” – így ünnepelte a világsajtó a máltai tanácskozást. Jelentőségét a lapok az 1945-ös jaltai találkozóhoz hasonlították, jelezve ezzel, hogy lezárult az európai politikai berendezkedést négy évtizedre meghatározó „jaltai világrend”. Málta után sokak számára nyilvánvalóvá vált, hogy a Gorbacsov vezette Szovjetunió – magát is mentve – elengedi az addig ezernyi szállal magához kötött kelet-európai „csatlós” államokat.