A törvény súlyosan megsérti azt az 1982-es kínai–amerikai közös nyilatkozatot, amelyben az Egyesült Államok vállalta, hogy folyamatosan csökkenti fegyvereladásait Tajvan számára – jelentette ki tájékoztatóján Csin Kang, a külügyminisztérium szóvivője. „A lépés brutális beavatkozás Kína belügyeibe, aláássa Kína szuverenitását és biztonsági érdekeit, továbbá a Tajvani-szoros két partja közötti békés fejlődés iránya ellenében hat” – jelentette ki Csin. Hozzátette, a tajvani ügy Kína alapvető érdekeit érinti és mindig is a legfontosabb és legérzékenyebb kérdése volt a kínai–amerikai kapcsolatoknak.
Az amerikai fegyvereladások ellenzése Kína határozott, világos és következetes álláspontja – fogalmazott a szóvivő, s jelezte, a történtek miatt a kormány mind Pekingben, mind Washingtonban hivatalos formában is tiltakozását fejezte ki. „Fenntartjuk magunknak a jogot további (válasz)intézkedésekre” – közölte Csin. A szóvivő külön is felhívta az Egyesült Államok figyelmét arra, hogy tartsa magát az „egy Kína” politikához és szüntesse meg hivatalos és katonai kapcsolatait Tajvannal, állítsa le fegyvereladásait és tegyen többet a Tajvani-szoros két partja közötti kapcsolatok békés fejlődéért.
Peking legutóbb 2013-ban háborodott fel ugyanezen okok miatt. Akkor amerikai ígéret szerint F–16-os vadászbombázókat, Apache támadó helikoptereket, Black Hawk szállító helikoptereket és a legfejlettebbek közé tartozó Patriot légvédelmi rakétákat is ígértek Tajvannak. A Pentagon 2010 januárjában egy 6,4 milliárd dolláros fegyvercsomag eladásáról döntött, 2011 őszén pedig egy csaknem hatmilliárd dollár értékű fegyvereladást jelentettek be, amely tartalmazta 145 darab F–16 A/B típusú vadászgép korszerűsítését. Peking minden egyes eddigi fegyvereladásra rendkívül ingerülten reagált.
A történtek következményeként a két ország közötti védelmi együttműködés rendszerint hosszabb-rövidebb időszakokra a minimálisra csökkent vagy szünetelt. Kína területe részeként tekint Tajvanra, amely de facto önálló államként működik, még ha a világon mindössze kevesebb mint két tucat ország ismeri is el. A mindenkori kínai politikai vezetés deklarált célja az ország újraegyesítése.
A Tajvani-szoros két partja között az elmúlt hat évben jelentősen javultak a kapcsolatok, ám a jelenleg kormányzó Kuomintang párt sokat veszített népszerűségéből, s feltételezhető, hogy 2016 tavaszán függetlenség párti elnököt választanak. Peking korábban arra az esetre, ha a sziget kimondaná függetlenségét, katonai erő bevetésével fenyegetett.
