Assange-hoz hasonlította magát a sydneyi merénylő

Zaklatott múltú, magának való iráni menekült állt az ausztráliai túszdráma mögött.

A magányos férfi, aki nem tartott kapcsolatot az ausztrál metropolis muzulmán közösségével, és mély ellenérzéseket táplált az ausztrál kormányzattal szemben, kedden vesztette életét, miután a rendőrség megrohamozta a Lindt csokoládé sydneyi kávézóját, hogy véget vessen a tizenhat órán át tartó túszdrámának. A Monisz által működtetett weboldalon – amelyet az ausztrál hatóságok a túszdráma után elérhetetlenné tettek – olyan férfi képe rajzolódott ki, akit végtelenül felbőszítettek az ausztrál hatóságok és az iraki, valamint afganisztáni muzulmánokkal szemben elkövetett, vélt vagy valós igazságtalanságok. „Man Harun Monisz folyamatosan támadások és hamis vádaskodások kereszttüzében áll, amelyeket az ausztrál kormány és sajtó folytat ellene, amióta 2007-ben elkezdte politikai levélkampányát” – írta magáról a későbbi túszejtő.

Az iráni menekült Julian Assange-hoz, a titkos diplomáciai iratokat kiszivárogtató WikiLeaks alapítójához hasonlította magát, s azt mondta, politikai meggyőződése miatt üldözik. „Mivel az ausztrál kormány nem tűrheti Harun sejk tevékenységét, megpróbálja hamis vádakkal tönkretenni a jó hírét” – tette közzé weboldalán Monisz.

Az iráni férfi az 1990-es évek végén hagyta el az iszlám köztársaságot, mivel konfliktusba keveredett az ottani hatóságokkal. Miután Ausztrália elfogadta a magát „Harun sejknek” és „lelki gyógyítónak” is nevező muzulmán Monisz menedékkérelmét, saját honlapján a férfi megszállottan próbálta leleplezni a muszlim civilek ellen külföldön elkövetett igazságtalanságokat, erőszakos cselekményeket – mondta Manny Conditsis ügyvéd, aki Monisz jogi védelmét látta el a volt feleségével kapcsolatos tavalyi gyilkossági ügyben. Az asszonyt egy sydneyi lakásban leszúrták, majd felgyújtották.

2007-től kezdődően a férfi gyűlölködő, fenyegető elektronikus leveleket küldött Afganisztánban elesett nyolc ausztrál katona családjának a szigetország afganisztáni katonai szerepvállalása elleni tiltakozásként. Emiatt 2012-ben az ausztrál bíróságok két év szabadságvesztésre ítélték, de börtönbüntetésének csupán egy részét töltötte le. „Nagyon-nagyon szokatlan fickó volt, semmilyen csoporttal nem tartott kapcsolatot. Magányos farkas volt” – mondta Adam Houda ügyvéd, aki Monisz „levélkampánya” ügyében védte a férfit.

Az iráni férfi később azt állította, hogy a börtönben megkínozták, ürülékkel szennyezték be, és arra kényszerítették, hogy a puszta földön aludjon. „Ezek az élmények nagyon mély sebeket ejtettek rajta” – mondta Conditsis. Amiatt is neheztelt az ausztrál hatóságokra, hogy egy bírósági döntés eltiltotta gyermekei láthatásától. „Az ausztrál kormány elvette tőle gyermekeit, és nem engedik neki, hogy meglátogassa, sőt azt sem, hogy felhívja őket” – írta magáról Monisz a honlapján.

Egy forrás, amely közel áll az ausztrál iszlamistákhoz, a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Monisz nem tartozott semmilyen helyi szélsőséges csoporthoz, és azok vezérei megvetéssel beszéltek róla. Az ausztrál sajtó a férfi előélete, honlapján közzétett gyűlölködő nyilatkozatai miatt feltette a kérdést: vajon jobban szemmel kellett volna-e tartaniuk az ausztrál hatóságoknak a férfit?

Greg Barton, a melbourne-i Monash Egyetem terrorizmussal foglalkozó központjának igazgatója úgy vélte, a figyelmeztető jelek ellenére a rendőrségnek saját, korlátozott erőforrásait olyan csoportokra kell összpontosítania, akik nagyobb terrortámadás elkövetését tervezik. Csupán különleges esetben fordít a rendőrség erőforrásokat egyének megfigyelésére, és Monisz nem fért bele az ezt lehetővé tevő, szűkre szabott hatósági kategóriába – magyarázta Barton, és hozzátette: „Nem hiszem, hogy hiba történt volna. Úgy vélem, ez csupán a kegyetlen valóság, amikor ilyen típusú fenyegetésekkel kerülünk szembe.”