A 65 éves Gross már elhagyta Kubát, és az Egyesült Államokba tart az amerikai kormány egyik repülőgépén. Az Egyesült Államok is szabadon engedett három kubai hírszerzőt.
Raúl Castro közép-európai idő szerint 18 órakor fontos országos bejelentést tesz az amerikai-kubai viszonyról – jelentette a kubai állami tévé. Barack Obama amerikai elnök ugyanebben az időpontban mond beszédet ugyanerről a kérdésről – jelentette az amerikai média.
A CNN amerikai hírtévé értesülése szerint Gross szabadon engedése hatására az Egyesült Államok jelentősen átalakítja Kubával szembeni politikáját. Egy meg nem nevezett tisztségviselő közölte: az Egyesült Államok arra számít, hogy tárgyalások kezdődnek Kubával a kapcsolatok normalizálásáról, és az Egyesült Államok fel fogja oldani a Kuba elleni utazási és pénzátutalási korlátozások nagy részét.
Az AP hírügynökség kormányzati forrásai szerint az Egyesült Államok arra készül, hogy helyreállítsa a teljes jogú diplomáciai kapcsolatokat Kubával, és nagykövetséget nyit Havannában a következő hónapokban. Az Egyesült Államok jelenleg úgynevezett érdekképviseleti irodát tart fenn a kubai fővárosban.
Az amerikai-kubai egyezség értelmében Kuba szabadon bocsát 53 politikai foglyot, és az Egyesült Államok felülvizsgálja, hogy továbbra is a terrorizmust támogató országok listáján tartsa-e Kubát. Kubában engedélyezni fogják az amerikai hitelkártyák használatát, az Egyesült Államok pedig lehetővé fogja tenni távközlési berendezések Kubába irányuló exportját. Kuba jelentősen kibővíti az internet-hozzáférést az országban.
A CNN által idézett egyik tisztségviselő szerint a Vatikán fő szerepet játszott a Gross szabadon engedése érdekében folytatott tárgyalásokban.
Felesége december eleji közlése szerint Alan Gross válságos állapotban van, 46 kilogrammot fogyott, alig tud járni a fájdalomtól, jobb szemével alig lát, több foga hiányzik, és az utóbbi időben öngyilkossággal is fenyegetőzött. Gross ügyvédje megerősítette ezeket.
Gross az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének (USAID) szerződéses alkalmazottjaként tiltott műholdas távközlési eszközöket vitt Kubába és a bíróság szerint ellenzékieknek adta át azokat. Ő maga azt állította, egy az USAID egyik programja keretében egy kis helyi zsidó közösségnek akarta lehetővé tenni, hogy cenzúra nélkül hozzáférjen az internethez. Tettéért 2009-ben 15 éves börtönbüntetésre ítélték. Az esettel kapcsolatban aggodalmat váltott ki Washingtonban, hogy az USAID magánszemélyekkel hajtat végre titkos akciókat ellenséges helyeken.
Ha Havanna emberiességi okokból szabadon engedné a férfit, azzal „lebontana egy súlyos akadályt a konstruktívabb kapcsolatok kialakítása előtt” – hangoztatta december elején a washingtoni külügyminisztérium. Kuba korábban fogolycserét ajánlott az Egyesült Államoknak, az ott fogva tartott, a Floridában élő kubai emigránsok közé beszivárgott kémek átadását ajánlotta fel Gross szabadon engedése fejében. Ezt Washington elutasította, az amerikai kormány szerint Gross bűnei nem egyenértékűek a kubai kémekével.
Az Egyesült Államok és Kuba több mint fél évszázada ellenséges viszonyban áll egymással. A fogolycsere hatására bizonyosan számos tüntetés lesz Washingtonban és a miami kubai közösség körében amiatt, hogy az Egyesült Államok szabadon enged kubai hírszerző ügynököket. Szabadulásukat viszont győzelemként fogják értékelni Kubában.
