Sztavrosz Dimasznak, a tisztségre egyedüliként jelölt korábbi EU-biztosnak ezúttal sem sikerült megszereznie a szükséges többséget. A győzelemhez a harmadik fordulóban az eddigi 200 helyett már csupán 180 szavazat lett volna szükséges, azonban mindössze 168-an voksoltak Antonisz Szamarasz kormányfő jelöltjére. A politikus ugyanennyi szavazatot kapott az előző fordulóban is.
A törvények értelmében tíz napon belül fel kell oszlatni a törvényhozást és előre hozott választásokat kell kiírni Görögországban. Az idő előtti választások időpontjáról egyelőre nem született megállapodás, a kormányfő az AFP francia hírügynökség szerint január 25-ét javasolta.
A miniszterelnök szerint az előre hozott választásoknak katasztrofális következménye lesz, azokat ugyanis a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a szélsőbaloldali Sziriza párt nyerheti meg, amely újra akarja tárgyalni az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által Görögországnak nyújtott pénzügyi segély feltételeit. Ezért a piacok negatív gazdasági következményekkel számolnak a párt hatalomra jutása esetére.
Pierre Moskovici, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa hangsúlyozta annak fontosságát, a következő görög államfő programjának továbbra is lényeges elemei maradjanak a gazdasági reformok. A görög kilábaláshoz szükséges tényezők között említette az Európa melletti erős elkötelezettséget, valamint azt, hogy a választópolgárok és a politikusok támogassák a növekedést biztosító reformfolyamatot.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter hétfőn kijelentette: Athénnak folytatnia kell a megkezdett reformokat. Továbbá leszögezte, hogy az előre hozott választások semmilyen hatással nem lesznek a görög kormány korábban aláírt szerződéses kötelezettségeire.
Gerry Rice, a Nemzetközi Valutaalap szóvivője közölte, hogy az új görög kormány megválasztása után folytatják a dél-európai ország pénzügyi helyzetéről szóló egyeztetéseket. A tárgyalások hónapokkal korábban akadtak meg a felek között, mivel Athén nem értett egyet a valutaalap újabb költségcsökkentési javaslataival.
A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta összesen 240 milliárd euró hitelt kapott az Európai Uniótól, az Európai Központi Banktól és a Nemzetközi Valutaalaptól. Noha a balkáni ország már túljutott a válság leküzdésének a nehezén, még mindig szüksége van a pénzügyi partnerei által nyújtandó hitelekre.
