A katolikus egyházfő kijelentette: „mindannyian örülünk, mivel láttuk, hogy két nép, amely sok éven át eltávolodott egymástól, lépést tett az egymás iránti közeledésért”.
Ferenc pápa tizenhárom új szentszéki nagykövet akkreditációs ünnepségén beszélt az Egyesült Államok és Kuba közötti kapcsolatok újraindításáról. Hangoztatta, hogy az eredmény a diplomáciai munkának köszönhető. „A nagykövetek munkája apró lépésekből áll, amelyek mindig a béke megteremtéséhez vezetnek, a népek szívének egymáshoz való közelítéséhez, a népek közötti testvériséghez. A nagyköveti munka nagyon nemes!” – fogalmazott az egyházfő.
A kubai–amerikai kapcsolatok javulásának valódi előnyei akkor lennének teljesek, ha az embargó végleg megszűnne, vagy jelentősen enyhülne, de ez nem valószínű az elkövetkező egy-két évben – nyilatkozta a volt havannai magyar nagykövet csütörtökön. Horvát János kifejtette: a kapcsolatok enyhülése annyiban váratlan fejlemény, hogy nem szivárgott ki előre semmi. A helyzetet árnyalja, hogy nehéz előrelátni, Obama miként fog megküzdeni a kongresszus ellenállásával, ugyanis az embargó – akár csak részbeni – feloldásához a kongresszusi képviselők támogatását kell megnyernie, ami még sokáig eltarthat. Hozzátette: az embargó ügyét Raúl Castro beszédében külön kiemelte, rámutatva, hogy annak meg kell szűnnie a viszony normalizálódásához.
A volt nagykövet hangsúlyozta: a kubaiaknak nagyobb előnnyel jár a fordulat, hiszen minden könnyítés bevételt, több turistát jelent, amire nagy szüksége van az országnak. Az amerikaiak oldalán az előny inkább hosszú távon jelentkezhet, ugyanis amennyiben a most megindult folyamat tovább halad, komolyabb beruházások lehetnek a szigeten, de ehhez ugyancsak a kereskedelmi embargó lazítása szükséges – magyarázta.
A kubai katolikus püspöki kar (Cocc) a Fides olasz katolikus hírügynökséghez eljuttatott közleményében rendkívüli háláját fejezte ki Ferenc pápának, „akinek jelentős közvetítői szerepét mindkét (az amerikai és a kubai) államfő elismerte a valóra vált vágyak teljesítésében”.
Az olasz sajtó értesülése szerint az Egyesült Államok és Kuba közötti közeledésbe az argentin pápa az idén kapcsolódott be. Kubáról tárgyalt a Vatikánban John Kerry amerikai külügyminiszter idén januárban, majd Barack Obama márciusban, amikor már a szerdán szabadon engedett Alan Gross amerikai segélymunkás kubai fogva tartása is napirenden szerepelt. Az amerikai és kubai diplomácia a semleges Kanadában egyeztetett egymással, a végső döntés azonban az ősszel a Vatikánban tartott találkozókon született. A fordulat szerdai bejelentését megelőzte Pietro Parolin szentszéki államtitkár és John Kerry hétfői vatikáni megbeszélése is. Elemzők szerint sokat nyomott a latban, hogy Parolin volt venezuelai nunciusként a közép-latin-amerikai térség kiváló ismerője, és az is, hogy John Kerry katolikus.
Kuba az egyetlen kommunista állam, amellyel a Vatikán soha nem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat. 1962-ben XXIII. János pápa fellépése enyhítette a kubai rakétaválságot, kapcsolatot teremtve Washington és Moszkva között. 1998-ban II. János Pál volt az első pápa, aki Kubába látogatott, példáját 2012-ben XVI. Benedek is követte.
Peking üdvözli és támogatja a Havanna és Washington közötti kétoldalú kapcsolatok normalizálását, és szeretné látni a Kubát sújtó embargó mielőbbi feloldását – erről a kínai külügyminisztérium szóvivője beszélt csütörtöki sajtóértekezletén. Csin Kang azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok több mint ötven év után készséget mutatott a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására Kubával, megjegyezte: Kína és Kuba – az Egyesült Államok régi hidegháborús ellensége – „kiváló kapcsolatokat ápol” egymással. Hozzáfűzte, hogy a két ország közötti „hagyományosan baráti” együttműködést a nemzetközi körülmények változásai nem fogják befolyásolni.
Latin-amerikai országok vezetői is üdvözölték Barack Obama és Raúl Castro szerdai bejelentését. A venezuelai elnök a „szocialista testvérállam” Kuba történelmi győzelmének nevezte a hírt. Nicolás Maduro ugyanakkor azt is mondta, hogy el kell ismerni Obama gesztusát. „Bátor lépés volt, talán a legbátrabb az elnökségében” – fogalmazott a Dél-amerikai Közös Piachoz (Mercosur) tartozó országok állam- és kormányfőinek találkozóján Argentínában.
A csúcsértekezleten ugyancsak részt vevő brazil elnök is örömét fejezte ki a hírek hallatán. „Gratulálok Raúl Castro elnöknek és Barack Obama elnöknek, de különösen Ferenc pápának”, aki döntő szerepet játszott a közeledésben – mondta Dilma Rousseff, aki a történelem nagy fordulópontjaként értékelte a bejelentést. Soha sem gondoltuk volna, hogy eljön ez a pillanat Amerika és Kuba kapcsolatában – fűzte hozzá.
Döntő és történelmi lépésről beszélt a mexikói elnök is. Enrique Pena Nieto szerint hazája testvérként kitartott Kuba mellett abban, hogy ugyanolyan jogok illetik meg, mint más államokat. Chile külügyminisztere, Heraldo Munoz úgy fogalmazott, ez a hidegháború végének kezdete a világnak azon a féltekéjén, és ezért az enyhülés híre nemcsak a két ország, hanem az egész régió számára örvendetes.
Ollanta Humala perui elnök bátor, történelmi döntésként méltatta a kubai és az amerikai vezető elhatározását. Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök mély tiszteletét tolmácsolta a kubai népnek és a szigetország kormányának, és azt mondta, el kell ismerni az amerikai elnök „rendkívül intelligens” döntését is.
Az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője történelmi fordulatnak nevezte a szerdai bejelentést. „Ma újabb fal kezdett leomlani” – fogalmazott Federica Mogherini, aki szerint a Washington és Havanna közötti enyhülés lehetőségét megteremtő egyezség a párbeszédnek a konfrontáció feletti győzelmét jelenti.
Az EU maga is a kapcsolatok normalizálására törekszik Kubával. Mogherini ezzel kapcsolatban azt mondta, Brüsszel reméli, hogy a gazdasági és a társadalmi fejlődést elősegítő kapcsolatot építhet a kubai néppel. Hangsúlyozta azonban, hogy az unió Kuba-politikájának központjában továbbra is az emberi jogok kérdése áll.
A kanadai kormányfő rövid közleményben gratulált az Egyesült Államoknak és Kubának a sikeres párbeszédhez, és úgy fogalmazott, hogy hazája – amely teljes körű diplomáciai kapcsolatokat ápol Havannával – támogat egy, a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság értékeire épülő jövőt Kuba számára.
Stephen Harper kijelentette, Kanadának az arról szóló döntése, hogy helyszínt biztosít a két ország kapcsolatainak normalizálásáról szóló titkos tárgyalásoknak, garantálta a diszkréciót, amelyre szükség volt.
Hangsúlyozta, hogy Kanada semmilyen formában sem akart irányt szabni a párbeszédnek, és közvetíteni sem akart. „Mi csak arra törekedtünk, hogy biztosított legyen a lehetőség egy olyan párbeszédre, amilyenre szükségük volt” – mondta a kanadai közmédiának.
Szerda este Laurent Fabius annak a reményének adott hangot, hogy az enyhülés mielőbb a Kubával szembeni gazdasági embargó teljes feloldását fogja eredményezni. „Üdvözölöm ezt a bejelentést, amelyet Franciaország régóta remélt, s amely megnyitja az utat a teljes normalizáláshoz, és remélem, hosszú távon az embargó feloldásához” – írta közleményében a francia külügyminiszter.
Fabius arra emlékeztetett, hogy a párizsi kormány az elmúlt években elkötelezte magát az Európai Unió és Kuba közti közlekedés iránt. „Franciaország továbbra is kiáll a kubai nép mellett a történelmének most nyíló, új szakaszában” – tette hozzá a külügyminiszter.
