A műveletet irányító Michael Fuller azt mondta, ezzel akarták „láthatóvá” tenni a rendőri jelenlétet.
Sydney-ben jelenleg rengeteg turista tartózkodik a közelgő karácsonyi és szilveszteri ünnepségek miatt. A parancsnok szerint ugyanakkor nincs ok aggodalomra. „De mindnyájan láttuk az emberek arcát a Martin Place-en, és félelemről árulkodtak” – utalt a zsúfolt üzleti negyedben történt hét eleji túszdrámára, amelyben két túsz és a túszejtő meghalt.
Tony Abbott miniszterelnök a tragédia átlátható kivizsgálására tett ígéretet. Mint mondta, elsősorban azt kell tisztázni, hogy az 50 éves elkövető – egy büntetett előéletű iszlamista férfi, aki Iránból érkezett Ausztráliába – miért nem akadt fenn a terrorveszély kiszűrésére alkalmazott intézkedéseken.
„Tudnunk kell, hogy ennek az égbekiáltó gazságnak az elkövetője hogyan kaphatott állandó tartózkodási engedélyt. Tudnunk kell, miért élhetett évekig szociális támogatásból. Azt is tudnunk kell, hogyan lehetett fegyvertartási engedélye” – mondta Abbott, és hozzátette: az ausztrál hatóságok és Új-Dél-Wales szövetségi állam illetékesei azonnal elkezdik a rendszerben esetlegesen megbúvó hiányosságok feltárását, hogy a hasonló támadásokat a jövőben megakadályozhassák.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az iráni bevándorlót 2008-ban és 2009-ben megfigyelés alatt tartotta az ausztrál belbiztonsági szolgálat (ASIO), azonban később ismeretlen okokból az iráni menekült lekerült az ügynökség megfigyelési listájáról. Az ASIO azért követte Monisz tevékenységét, mert a férfi 2007-től gyűlölködő, fenyegető elektronikus leveleket küldött Afganisztánban elesett nyolc ausztrál katona családjának a szigetország afganisztáni katonai szerepvállalása elleni tiltakozásként. Emiatt 2012-ben az ausztrál bíróságok két év szabadságvesztésre ítélték, de börtönbüntetésének csupán egy részét töltötte le.
Abbott hozzátette: azt is megvizsgálják, hogyan engedhették el Moniszt a hatóságok óvadék ellenében 2012-ben, s hogy megfelelően működik-e az ausztrál igazságügyi rendszer. Az ötvenéves iszlamista férfi a kilencvenes években hagyta el Iránt, azt állítva, hogy üldözik a hatóságok. Az iszlám köztársaság külügyminisztériuma közölte, hogy többször is figyelmeztették Monisz miatt az ausztrál hatóságokat.
Ausztrália októberben fogadott el egy átfogó, biztonsági intézkedéseket szigorító törvénycsomagot, amelynek célja, hogy felvegye a küzdelmet a radikalizálódás és a szélsőséges szervezetek kötelékében külföldön folytatott fegyveres harc ellen. Korábban több ausztrál állampolgár csatlakozott szélsőséges csoportokhoz és indult Irakba, valamint Szíriába harcolni. Több nyugati államhoz hasonlóan a szigetország is attól tart, hogy a visszatérő, radikalizálódott és harcedzett fegyveresek biztonsági kockázatot jelenthetnek a társadalomra nézve.
Az ausztrál kormány nem vette figyelembe a férfi büntetett előéletére vonatkozó többszöri figyelmeztetést – jelentette ki Ebráhim Rahimpur ázsiai és óceániai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettes, akinek nyilatkozatát az Irib állami televízió honlapja idézte. „Nem voltak elég éberek” – tette hozzá, de részleteket nem árult arról, milyen bűncselekményekért vonták felelősségre hazájában a férfit.
Eszmáil Ahmadi-Mogadam, az iráni rendőrség főparancsnoka szerint Monisz 1996-ban eredeti vezetéknevét használva, Mantegikén hagyta el az országot, hogy aztán Malajzián keresztül Ausztráliába menjen, ahol politikai menedékjogot kapott. A rendőrfőnök azt mondta: szolgálataik 2000-ben hiába kérték kiadatását az ausztrál hatóságoktól. „Ez az ember egy szélhámos volt, hamis nevet használt, hogy politikai menedékjogot kaphasson, s azt állította, hogy politikus és vallási személyiség” – idézik Ahmadi-Mogadamot a rendőrség honlapján.
A túszejtő Ausztrália által megküldött ujjlenyomata nem szerepel az iráni rendőrség adatbázisában – mondta a rendőrfőnök. Ugyanakkor kiemelte, hogy készek együttműködni az ausztrál hatóságokkal, például abban, hogy DNS-mintákat gyűjtsenek a túszejtő hivatalos azonosításához. Rahimpur szerint Mantegi feleségét és két gyermekét hátrahagyva vándorolt ki az országból.
