Manuel Pulgar-Vidal perui környezetvédelmi miniszter, a rendezvény házigazdája elmondta, hogy a kéthetes intenzív tárgyalások eredményeképpen elfogadtak egy négyoldalas dokumentumot, amely alapjául szolgál a jövő évi párizsi klímakonferencián folytatandó tárgyalásoknak.
A kiotói szerződés utódjának szánt megállapodás megkötését jövő év végére tervezi az ENSZ 190 tagállama. A 12 napos limai konferencián ennek a megállapodásnak az elemeit dolgozták ki. A mostani klímakonferenciának pénteken kellett volna befejeződnie, de az északi és déli országok közötti véleménykülönbség miatt 30 órával meghosszabbították.
A megállapodás részeként felkérték a részt vevő országokat, hogy jövőre terjesszék be a felmelegedés elleni küzdelem jegyében kidolgozott nemzeti terveiket. A dokumentum megbékítette a fejlődő országokat, köztük Kínát és Indiát, amelyek aggodalmukat fejezték ki a korábbi tervezetek kapcsán, mert abban a globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében a gazdag országokkal összehasonlítva túlságosan kemény feltételeket szabtak a feltörekvő gazdaságoknak.
Prakas Dzsavedekar indiai környezetvédelmi miniszter közölte, hogy „elértük, amit szerettünk volna”. Hangoztatta, a tárgyalásokon az hozott áttörést, hogy a most született megállapodás megőrzi azt az elképzelést, amely szerint a gazdag országoknak kell példát mutatniuk a károsanyag-kibocsátás csökkentése terén. A dokumentum egyben világossá teszi, hogy a gazdag országoknak pénzügyi támogatást kell nyújtaniuk a fejlődő országoknak.
Az ENSZ klímaváltozás titkársága ugyanakkor azt közölte, a részt vevő országok ígéreteinek összessége is kevés lesz ahhoz, hogy elérjék a korábban kitűzött célt, miszerint az átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a két Celsius-fokot az iparosodás előtti időszakhoz képest.
