A tanács sajtószolgálata által kiadott zárónyilatkozatot az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsán fogadták el a tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó miniszterei.
A zárónyilatkozatban a tagállamok hangsúlyozzák, hogy az EU és a tagállamok elkötelezettek az uniós értékek, köztük a jogállamiság előmozdítása mellett, amely az unió egyik, szerződésben rögzített alapértéke.
A zárónyilatkozatban a tagállamok kinyilvánítják, hogy párbeszédet hoznak létre a jogállamiság megőrzése és előmozdítása érdekében, az unió alapszerződésének keretein belül. Ez utóbbi kitétel fontosságára nevük mellőzését kérő diplomaták is felhívták a figyelmet, miután a tanács jogi szolgálata korábban úgy foglalt állást, hogy a szerződés keretein belül nem valósítható meg a párbeszéd minden eleme. Ha a tagállamok ilyet szeretnének lefolytatni, lehetőségük van rá, de bizonyos elemeket pusztán kormányközi alapon vitathatnak meg, az unió jogi keretein kívül.
A zárónyilatkozatot éppen ezért formálisan nem pusztán a tanács fogadta el, hanem a tanácsban helyet foglaló tagállamok is. A dokumentumból kiderül, hogy a tanács és a tagországok évente egyszer rendszeresen tartanak majd párbeszédet a jogállamiság kérdéséről, emellett pedig a tanács tematikus vitákat is szervezhet ebben a jogállamiságról.
A zárónyilatkozat lefekteti azokat az elveket is, amelyeket a párbeszéd folyamán érvényesíteni kell. A dialógusnak ezek szerint az objektivitás, a diszkriminációmentesség és a tagállamokkal szembeni egyenlő elbánás elvén kell nyugodnia. Pártpolitikai szempontokra való tekintet nélkül, bizonyítékok alapján kell lefolytatni.
A dokumentum kimondja, hogy a párbeszéd nem érinti azt, hogy az egyes tagállamok milyen jogköröket ruháztak át az Európai Unióra, tiszteletben tarja a tagállamok alapvető politikai és alkotmányos struktúrákban lefektetett nemzeti identitását, beleértve a regionális és helyi önkormányzati struktúrákat és az alapvető állami tevékenységeket, az államok területi egységét, a törvényes rend és a nemzetbiztonság fenntartását, és a lojális együttműködés elvét.
A zárónyilatkozat tudatja, hogy a tanács által létrehozott párbeszéd kiegészíti és nem reprodukálja más uniós és nemzetközi intézmények jogköreit és eszközrendszerét.
Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós ügyekért felelős államtitkára a tanácskozást követően magyar újságíróknak elmondta, hogy a megszületett kompromisszum Magyarország számára is elfogadható, „kőbe vési” a párbeszéd alapelveit, s kimondja, hogy a meglévő intézmények is kellő keretet biztosítanak a viták lefolytatásához. Takács elmondta, hogy évente egyszer mindenképpen lesz párbeszéd, de tematikus vitát bármely tagállam kezdeményezhet, s ha elnyeri a többség támogatását, akkor a tanács foglalkozik az üggyel.
Egy neve mellőzését kérő diplomata elmondta, hogy a tanács előző, görög elnöksége nem erőltette ezt a témát, de az olasz elnökség szeretett volna előrelépést felmutatni ezen a téren, nem utolsó sorban azért, hogy a miniszterek tanácsa ne maradjon le az Európai Bizottságtól és az Európai Parlamenttől a jogállamiság védelme terén. A létrehozott párbeszéd működését 2016-ban értékelik majd a tagállamok miniszterei, s ha szükséges, felülvizsgálják.
A név nélkül nyilatkozó diplomata úgy értékelte, a javaslat célja az volt, hogy megnyugtassa azokat, akik előrelépést akartak elérni ezen a téren, ugyanakkor a benne foglalt elvekkel méltányos eljárást biztosít minden tagállamnak. A diplomata arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós zsargonban konklúziónak nevezett dokumentum az elvi kereteit fekteti le a párbeszédnek, de tapasztalatok híján egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlatban ez hogyan fog működni.
