Két napon belül bevethető kontingense lesz a NATO-nak

Átmeneti gyorsreagálású kontingenst hoznak létre Spearhead Force néven. „Eltökélt Támogatás” kódnevű misszió indul Afganisztánban.

Az ideiglenes egység főleg német, holland és norvég erőkből áll majd, amit a főtitkár a szövetségen belüli szolidaritás jeleként értékelt. A főtitkár kijelentette: a NATO időben és maradéktalanul megvalósítja a walesi csúcstalálkozón elfogadott úgynevezett készenléti akciótervet, s ennek konkrét elemeiként fokozza csapatai készültségét és fenntartja állandó jelenlétét a szövetség keleti országaiban. Stoltenberg említést tett arról is, hogy a Spearhead Force összetételéről és felépítéséről februárban döntenek majd a tagállamok védelmi miniszterei.

A norvég politikus emlékeztetett, hogy Kelet felől a nemzetközi jogot megsértő Oroszország, déli irányból pedig a szélsőségesek jelentette, mind közelebb lopakodó instabilitás jelent kihívást a szövetség számára. „A NATO-nak képesnek kell lennie, hogy bármilyen fenyegetésre válaszoljon, bárhonnan érkezzen is” – jelentette ki a főtitkár.

A külügyminiszterek kedden arról is egyeztettek, hogyan támogassák a szövetséggel partnerséget kötött országokat, Grúziát, Moldovát és Jordániát – mondta el a NATO-főtitkár, aki ezt követően kifejtette: Grúziában telepített NATO-kiképzők részvételével kiképző központ nyílik, Jordániában pedig a határ őrizetét segíti a szövetség. „Megvédjük szövetségeseinket, és támogatjuk partnereinket” – hangoztatta Jens Stoltenberg.

Újságírói kérdésre a politikus világossá tette, hogy a NATO jelentette elrettentés hatékony, a szövetség minden tagját meg tudja védeni, ám azokra az országokra, amelyek nem tagjai a szövetségnek, nem vonatkozik a washingtoni szerződés ötödik cikke által garantált kölcsönös védelem.

Jens Stoltenberg kitért arra is, hogy nem a NATO, hanem Oroszország nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, sérti meg más országok határait és szuverenitását. Stoltenberg úgy vélte: ezzel Oroszország aláássa azt a szabályrendszert, amely az elmúlt évtizedekben szavatolta Európa békéjét és biztonságát. Közölte ugyanakkor, hogy a NATO nem óhajt konfliktust, új hidegháborút Oroszországgal, a gyakorlati együttműködést felfüggesztette ugyan Moszkvával, de a politikai párbeszéd csatornáit nyitva tartja, együttműködésre, konstruktív viszonyra törekszik Moszkvával.

A főtitkár elmondta, meghozták a hivatalos döntést a NATO tagállamai és a küldetésben résztvevő további 14 ország, így 2015. január 1-jén elindulhat az Eltökélt Támogatás kódnevű nemzetközi misszió Afganisztánban. A jelenlegi nemzetközi művelet, az ISAF mandátuma az év végén lejár. Stoltenberg nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy az új misszió immár nem teljesít harci feladatokat. A 12 ezer fősre tervezett nemzetközi kontingens tanácsadással, képzéssel, támogatással segíti majd az afgán fegyveres erőket.

A norvég főtitkár megjegyezte, hogy Afganisztán immár nem a nemzetközi terroristák búvóhelye, 350 ezer katona és rendőr szolgálja a biztonságot, ám a reformokat folytatni kell. „Az afgán népnek most esélye van egy jobb jövőre, amiről saját maguk dönthetnek” – hangoztatta Jens Stoltenberg, aki emlékeztetett, hogy a misszió csak egy része a Kabulnak nyújtott támogatásnak, a szövetség az afgán védelmi erő finanszírozásából is részt vállal.

A sajtótájékoztatón Asraf Gáni afgán elnök mérföldkőnek nevezte a döntést, amellyel új szakaszba lép országa és a NATO partnersége. Az afgán államfő egyúttal megragadta az alkalmat, hogy tisztelegjen azok előtt, akik áldozatot hoztak Afganisztánért és Afganisztánban, akik megsebesültek, életüket vesztették vagy veteránként hordozzák magukkal a nyomot, amelyet Afganisztán hagyott bennük. A mi békénk és biztonságunk a globális békét és biztonságot is szolgálja – hangsúlyozta Gáni.

Jó úton van a NATO, hogy bármilyen kihívásra válaszolni tudjon, de ehhez minden tagállamnak teljesítenie kell a rá eső részt a feladatokból – hangoztatta a külügyminiszterek tanácskozását követően John Kerry amerikai külügyminiszter.

Ukrajnával összefüggésben az amerikai diplomácia vezetője úgy vélte, az ország figyelemreméltó évet tud maga mögött, és a továbbiakban is számíthat a szövetségesek támogatására. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy Oroszország nem teljesítette ígéreteit. Újságírói kérdésre kifejtette, hogy az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség tett jóhiszemű erőfeszítéseket a párbeszéd fenntartására Moszkvával, de Oroszország pár napon belül megszegte a Genfben kötött megállapodást, és a minszki jegyzőkönyvet sem hajtotta végre.

Arra a kérdésre, hogy miután Oroszország viselkedését a szankcióknak sem sikerült megváltoztatniuk, és ezért nem gondolja-e, hogy csődöt mondott ez a politika, Kerry határozott nemmel válaszolt, mondván: a szankciók működéséhez időre van szükség, így volt ez a dél-afrikai apartheid-rendszer és Irán esetében is.

John Kerry felidézte, hogy Oroszország hivatalosan is bejelentette, hogy jövőre a gazdaság zsugorodására számít, a rubel történelmi mélypontra zuhant, vagyis a gazdaságban igenis éreztetik hatásukat a büntetőintézkedések. „Teljes mértékben és kategorikusan elutasítok minden olyan elhamarkodott megállapítást, amely szerint a szankciós politika kudarcot vallott” – jelentette ki az amerikai külügyminiszter.

Kerry ugyanakkor világossá tette, hogy az Egyesült Államok nem tartja kívánatosnak a jelenlegi helyzetet, de a katonai beavatkozáson kívül nincs más eszköz egy ország nemzetközi jogsértéseinek megállítására, mint a szankciók. „Senki sem nézheti tétlenül, ahogy egy nagy és erőszakos ország megsérti egy másik ország területi szuverenitását” – szögezte le az amerikai politikus, közölve azt is: nem született döntés arról, hogy az Egyesült Államok fegyvereket szállítson Ukrajnának.