Az óriási beruházás azért érdemel különös figyelmet, mert a hagyományosan az Egyesült Államok dominanciája alatt élő térségben ezúttal kínai pénzből épül meg az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő vízi út, amelynek működésére azonban épp ezért kevesebb ráhatása lesz Washingtonnak, mint a Panama-csatornára volt. Ráadásul az új létesítmény kapacitása jóval nagyobb lesz a másiknál, nagyobb hajók átkelését is lehetővé téve.
A munkálatok ünnepélyes megnyitóján Daniel Ortega, Nicaragua elnöke és Vang Csing, a beruházó hongkongi HKND-csoport vezére vesz részt.
Az előreláthatóan 2020-ra elkészülő csatorna 278 kilométer lesz, több mint háromszor olyan hosszú, mint a panamai. A Csendes-óceánt a Karib-tengerrel összekötő csatorna megépítésének költsége a becslések szerint ötvenmilliárd dollárra (12 900 milliárd forint) tehető. A csatornát az építtető hongkongi vállalat fogja üzemeltetni a tervek szerint akár száz évig. Az építkezés ötvenezer embernek adhat majd munkát a következő öt évben.
Nicaragua a csatorna megépítésétől azt várja, hogy Közép-Amerika leggazdagabb országává válik. – December 22-én a nicaraguaiak évszázados álma kezd valóra válni – mondta a csatornabizottság és a beruházó HKND-csoport szóvivője.
A nicaraguai csatorna építéséhez vezető politikai körülmények annál is ironikusabbak, hogy Daniel Ortega sandinista kormányának megbuktatására az Egyesült Államok hírszerzése a múlt század nyolcvanas éveiben titkos katonai akciót indított, amelyet az Iránnak történt illegális fegyvereladásokból finanszíroztak.
Megfigyelők szerint a managuai amerikai nagykövetség, amely a legnagyobb az országban, intenzíven foglalkozik a csatorna-építkezéssel kapcsolatos tiltakozásokkal, korrupciós ügyekkel, és ehhez járul a fokozott titkosszolgálati tevékenység is.
