Nem lesznek előre hozott választások Svédországban

„Svédország hagyományosan jó a nehéz kérdések megoldásában” – jegyezte meg a kormányfő.

MNO
2014. 12. 27. 13:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A megállapodással megmutattuk, felelősséget vállalunk azért, hogy Svédország kormányozható maradjon, hogy számunkra az ország jövője a legfontosabb” – mondta Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök.

Löfven azért helyezett kilátásba előre hozott voksolást december elején, mert a parlament elutasította a nemrég hivatalba lépett kisebbségi balközép kormánykoalíció költségvetési tervezetét.

Szombat azonban a következő, 2022-ig tartó parlamenti ciklusra is kiterjedő megállapodás jött létre az ellenzéki jobbközép négypárti szövetség, illetve a szociáldemokraták és a zöldek alkotta kormány között. Az egyezség értelmében Löfven marad a miniszterelnök, és néhány módosítással végrehajtja az ellenzék által benyújtott, és decemberben a szélsőjobboldali Svéd Demokraták támogatásával elfogadott 2015-ös költségvetést.

Löfven szombat délben sajtótájékoztatón erősítette meg a hírt. „Örülök, hogy egyezség jött létre és Svédország kormányozható marad” – mondta. A jobbközép szövetség és a kormányoldal közös sajtóértekezletén azt is bejelentették, hogy a két fél a nyugdíjak, a védelmi és az energiapolitika területén is összehangolja politikáját. „Svédország hagyományosan jó a nehéz kérdések megoldásában” – jegyezte meg a kormányfő.

A belpolitikai válságért Löfven a parlamenti mandátumok 10 százalékát birtokló szélsőjobboldali Svéd Demokraták pártot okolta, amely szerinte „ki akar ütni minden kormányt, amely nem úgy táncol, ahogy ők fütyülnek”. A bevándorlásellenes párt korábban azt ígérte, hogy kormányozhatatlanná teszi az országot, amíg nem teljesülnek a jelenlegi liberális bevándorlási törvények drákói szigorításáról és a Svédországba érkező menekültek számának 90 százalékos csökkentéséről szóló követelései.

A  kormányfőnek december végéig várnia kellett volna az előre hozott választások hivatalos bejelentésével. Legutóbb 1958-ban fordult elő Svédországban, hogy előre hozott választásokat tartottak. Felmérések egyébiránt azt mutatták, hogy az előre hozott választások sem oldották volna fel a politikai patthelyzetet, sem a bal-, sem pedig a mérsékelt jobboldal nem szerzett volna többséget, és továbbra is a szélsőjobboldali párt maradt volna a mérleg nyelve.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.