Őrizetbe vettek egy Szíriából hazatért dzsihadistát

Norvégia a szíriai polgárháborúból hazatérő, radikalizálódott iszlamisták támadásaitól tart.

Siv Alsen, a hírszerző szolgálat szóvivője elmondta: a hatósági vizsgálat során házkutatást tartottak a gyanúsítottnál, akit őrizetbe vettek, és jelenleg terrorszervezet támogatásával vádolják. Amennyiben bűnösnek találják a kettős állampolgárságú férfit, akár hat év börtönbüntetésre is ítélhetik.

A norvég TV2 televíziós csatorna arról számolt be, hogy a jelenleg 23 éves férfi február 7-én tért vissza Szíriából Oslóba, combján lőtt sebbel. A TV2 úgy tudja: a pakisztáni–norvég fiatal azért indult Szíriába, hogy humanitárius segítséget nyújtson az ott élőknek.

David Cameron miniszterelnök az ausztrál parlamentben tartott felszólalásában vázolta London új terrorellenes törvényalkotási terveit. Kijelentette: a brit rendőrségnek joga lesz a határátkelő pontokon bevonni azoknak a kiutazóknak az útlevelét, akik a hatósági gyanú szerint dzsihádista fegyveres csoportokhoz akarnak csatlakozni. Ugyanígy megakadályozható lesz azon brit állampolgárok hazatérése is, akik ilyen milíciákban harcoltak, „hacsak nem a brit kormány megszabta feltételek alapján kívánnak hazautazni”.

A többi európai országhoz hasonlóan Norvégia is tart attól, hogy a több mint három éve tartó szíriai polgárháborúból hazatérő, radikalizálódott, harcedzett iszlamisták terrorcselekményeket követnek el területükön.

A norvég hírszerző szolgálat adatai szerint eddig mintegy hatvan norvég utazott a közel-keleti országba, hogy segítse a dzsihadistákat.

Németországban pénteken meghozták az első bírósági döntést az Iszlám Állam nevű szervezettel összefüggésben: egy hazatért terroristát többéves szabadságvesztésre ítéltek, amiért csatlakozott a szélsőséges szunnita csoporthoz.

A frankfurti tartományi felsőbíróság egy koszovói származású fiatalember ügyében döntött a vádhatóság és a védelem megállapodása alapján, amely azt irányozta elő, hogy a vádlott beismerő vallomást tesz, az ügyészség pedig indítványozza, hogy viszonylag enyhe, fiatalkorúak börtönében letöltendő három év három hónap és négy év három hónap közötti szabadságvesztést szabjanak ki rá.

A bíróság végül három év kilenc hónapra – vagyis a megjelölt időtartam középértékét kitevő börtönbüntetésre – ítélte a húszéves fiatalembert, tekintettel büntetlen előéletére, együttműködésére, részletes vallomására, valamint arra, hogy fiatalkorúként csatlakozott az Iszlám Államhoz, majd önként tért haza.

A bíróság közleménye szerint a vádlott 2011-ben került kapcsolatba radikális iszlamista nézeteket terjesztő személyekkel, és az a meggyőződés alakult ki benne, hogy hívő muzulmánként kötelessége részt venni a szent háborúban. A vádlott és baráti köre elhatározta: Szíriába utaznak, és csatlakoznak az Aszad-rendszer ellen harcoló és az iszlám jogrend, a saría alapján működő állam felépítéséért küzdő „testvérekhez” – áll a közleményben.

A bíró a nem jogerős ítélet kihirdetésekor hangsúlyozta, hogy a vádlottat kizárólag a tettei miatt ítélték el, és nem a vallási nézetei miatt vagy azért, mert hagyta magát behálózni a gyűlöletet hirdető radikális muzulmán hitszónokok által.