A hivatalos közlés szerint Dmitrij Medvegyev miniszterelnök az Oroszországban kialakult pénzügyi-gazdasági helyzet miatt ült össze a kabinet több tagjával, az orosz elnök tanácsadójával és a jegybank elnökével.
Ezt megelőzően Szergej Svecov, a jegybank alelnöke kritikusnak nevezte a pénzpiacon kialakult helyzetet, miután az orosz fizetőeszköz soha nem látott zuhanást produkált. Moszkvai idő szerint délután 3 órakor a dollár árfolyama meghaladta a 80 rubelt, az euróé pedig a 100 rubelt a moszkvai tőzsde devizakereskedésében. Háromnegyed négy körül egy euró 92 rubelbe, egy dollár pedig 72 rubelbe került. Az RBK orosz hírügynökség szerint Svecov azt mondta, hogy még a legszörnyűbb álmukban sem gondolták volna, hogy ez megtörténhet.
A gyengülő euróövezet mellett most már az oroszországi pénzügyi válság is kockázatot jelent Közép- és Kelet-Európa EU-gazdaságainak növekedésére – állapították meg keddi tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők. A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai szerint az elsődleges átszűrődési csatorna az export. A jövő évi orosz recesszió elkerülhetetlennek tűnik, ám mélysége egyelőre igen bizonytalan, és a következő hetek eseményeitől függ.
A Capital Economics elemzői által kidolgozott forgatókönyv-változatok alapján az orosz hazai össztermék (GDP) 2015-ben 2-8 százalék közötti mértékben zuhanhat, ami a ház modellszámításai szerint a közép- és kelet-európai térség oroszországi exportjának 18-50 százalék közötti visszaesését okozhatja, és ez 0,3-1,0 százalékponttal csökkentheti jövőre a régió átlagos növekedési ütemét.
A rubel gyengülése magával húzta a kelet-közép-európai, a török és a dél-afrikai piacokat is. Kedden a forint gyengült a legjobban a kelet-közép-európai devizák közül. Az euróval szemben délután fél 4 utánra 1,24 százalékot veszített értékéből a reggeli árfolyamához képest, így 312,9 forinton állt, ami szeptember óta a leggyengébb érték. Elemzők szerint ez azt mutatja, hogy az alacsony államháztartási hiány ellenére a hazai össztermék (GDP) 80 százalékát megközelítő államadósság miatt a magyar gazdaság továbbra is kitett a külföldi piacok változásainak.
Elemzők szerint a régió néhány országában, Magyarországon és Lengyelországon is kamatcsökkentés várható a következő hónapokban a negatív fogyasztói árindex és a lassuló gazdasági növekedés miatt. Ehhez hozzájárul, hogy a kelet-közép-európai régió legnagyobb exportpiacán, Németországban másfél éves mélyponton van a magánszféra gazdasági növekedése.
Az alacsonyabb olajárak kedveznek a kelet-közép-európai régió országainak, azonban az orosz pénzügyi válság érzékenyen érinti őket a vállalatok oroszországi érdekeltségein keresztül – vélik szakértők.
