– Ferenc pápa Isztambulban I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkával találkozott, s a Szent György-katedrálisban közös imán vettek részt. Konkrétan mit jelent ez a találkozás?
– Emlékezetes, hogy nem ez volt a két egyházfő első találkozása ebben az esztendőben. Nagyon jó barátok, mindketten igyekeznek keresni azokat az alkalmakat, amelyeken Krisztus utolsó vacsorán kinyilvánított szándékát kifejezhetik, miszerint „legyenek mindnyájan egy” (János evangéliuma 17,21). E gondolat jegyében járt Ferenc pápa a Szentföldön idén májusban, ahol együtt imádkozott a pátriárkával, s közös nyilatkozatot is adtak ki. Ez ötven évvel azután történt, hogy VI. Pál pápa 1964-ben Jeruzsálemben találkozott az akkori ökumenikus konstantinápolyi pátriárkával, Athenagorasszal. 2006-ban XVI. Benedek pápa is elutazott Törökországba, ahol a vallásközi közeledés jegyében felkereste az iszlám törökországi szent helyeit, például a Kék Mecsetet. Ezek a látogatások ugyanazt az utat, látásmódot erősítették meg, miszerint azt kell keresni, hogy mi a közös az emberekben, a vallásokban, mi az, ami összeköt bennünket egymással. 1964. január 5-én VI. Pál pápa és Athenagorasz pátriárka személyében a nyugati és a keleti egyház vezetői megközelítőleg ezer év szétszakítás után találkoztak, és ténylegesen átölelték egymást. Ez ismétlődött meg idén májusban. Emlékezzünk rá, hogy Ferenc pápa júniusban a Vatikánba hívta a palesztin és az izraeli elnököt, s meghívta a konstantinápolyi pátriárkát is, hogy közösen fohászkodjanak a békéért. Ferenc pápa a mostani isztambuli látogatásán a konstantinápolyi pátriárka székhelyén, a Fanar negyedben közös imán vett részt I. Bartholomaiosszal, amelyen a Miatyánkot latinul imádkozták el. Mikor a szentatya találkozott az iszlám Törökország képviselőivel, akkor ott az egy Isten híveivel fogott kezet, s folytatja a római katolikus egyházban már ötven éve jelen lévő vallásközi párbeszédet.
– Milyen eseményen vett részt Ferenc pápa I. Bartholomaiosszal?
– Bár az érvényes eukarisztia és a püspökszentelés egyházzá teszi mindkét közösséget, a katolikus és az ortodox keresztényeket is, az ökumenikus párbeszédben még nem történt meg a teljes egység. 1965-ben, a II. Vatikáni Zsinat végén feloldották azokat a kiközösítő kijelentéseket, amelyek 911 éven át akadályozták a kapcsolatfelvételt. Nincs közös liturgia az ortodox és a latin rítusú egyházak között. Isztambulban egy közös (ökumenikus) imádságon vettek részt, beszédek voltak, a pátriárka pedig tett egy gesztust Róma püspöke felé, s latinul imádkozták el együtt a Miatyánkot, mivel a latin a nyugati egyház nyelve. A végső áldást mindenki a saját liturgikus nyelvén, görögül, illetve latinul adta.
– I. Bartholomaiosz pátriárka milyen státuszt élvez az ortodoxián belül?
– A klasszikus öt patriarkátus (pentarchia) közül a konstantinápolyi az első az egyenlők között, a jeruzsálemi, az antiochiai, az alexandriai és a római mellett tiszteletbeli elsőségi pozíciója van, de nem áll a többiek fölött. Létszámban azonban mindegyik közösség kisebb az orosz ortodox egyháznál, ezért is van nagyobb súlya Kirill pátriárkának. Most készül egy pánortodox zsinat, 2016-ra várható az összehívása, éppen Isztambulba. Egymás egyházainak kérdéseibe nem avatkoznak bele, autonóm módon intézik a pátriárkák a belső ügyeiket.
– A hitvallás kérdése problémát okoz az egyházak között?
– Igen, tisztán teológiai jellegű vita áll fenn a Szentlélek származásával kapcsolatban, miszerint a Szentlélek csak az Atyától vagy az Atyától és a Fiútól származik-e. A nicea–konstantinápolyi hitvallásban (381) már szerepel, de a latin egyház a toledói zsinat (589) rendelkezését elfogadva a 8. század óta használja az utóbbi változatot. Több hitvallás is ismert a római katolikus egyházban, például az Apostoli hitvallás, amelyben nem szerepel az „és a Fiútól” (filioque) kitétel.
