Úgy tűnik, hogy a koalíciónak a 475 fős alsóházban több mint kétharmados többsége lesz. A – nevével ellentétben konzervatív irányultságú – Liberális Demokrata Párt az eddigi adatok szerint joggal számíthat 306-317 mandátumra, bár ez önmagában nem elegendő a kétharmados többséghez, a párt rá lesz szorulva az Új Komeito támogatására. Ez utóbbi az exit poll adatai szerint 31 helyet mondhat majd magáénak.
Az ellenzéki Japán Demokrata Párt (DPJ) várhatóan 61-87 helyet kaphat az alsóházban, ezzel javíthat a 2012-es választáson elért katasztrofális eredményén (57 hely), amely a hatalom elvesztésével járt, elsősorban a fukusimai válság hibásnak bizonyult kezelése miatt. A kommunista párt is növelte jelenlétét a törvényhozó testületben, várhatóan 24 mandátumra tesz szert.
Az urnákhoz 105 millió szavazásra jogosult embert vártak, de a híradások szerint meglehetősen gyér volt a részvétel. Az urnazárás előtt két órával, helyi idő szerint 18 órakor mindössze 35 százalékos volt a voksolni hajlandók aránya, vagyis 6,8 százalékkal kisebb, mint a két évvel ezelőtti azonos időpontban. A 2012-es választásokon egyébként a második világháború után a legalacsonyabb, 59,32 százalékos volt a részvétel.
A mostani voksolási kedvet erősen lelohasztotta az ország nagy részén uralkodó zord időjárás, a lakosság nagy hányada ráadásul úgy látta, hogy ennek a választásnak nincs igazi tétje. A 2012-ben megtartott előre hozott választások után hatalomra jutott Abe Sindzó radikális monetáris lazításból, fiskális élénkítésből és strukturális reformokból álló gazdaságpolitikát hirdetett meg. A kezdeti sikerek után azonban 2014-re a japán gazdaság ismét zsugorodni kezdett, és a 2008-as válság óta már negyedszer csúszott recesszióba. Emiatt sokan kiábrándultak a politikából.
Abe Sindzó november 21-én oszlatta fel a parlament alsóházát és előre hozott választásokat írt ki. A kormányfő hivatalosan azzal indokolta lépését, hogy választói felhatalmazásra van szüksége a tervezett adóemelés elhalasztásához.
