Új kormánya van Koszovónak

Súlyos problémákkal kell szembenéznie Isa Mustafa miniszterelnöknek.

Az új miniszterelnök elődjével, Hashim Thacival és pártjával hétfőn írta alá a koalíciós szerződést, amely lehetővé tette, hogy Koszovónak hat hónap után parlamentje és kormánya lehessen.

A júniusi előre hozott választást Thaci jobbközép Koszovói Demokrata Pártja (PDK) nyerte meg a szavazatok 31,72 százalékával. A választást követően azonban az ellenzéki pártok koalícióra léptek egymással, hogy ellenzékbe szorítsák Thacit. Ez alkotmányjogi kérdéseket vetett fel, mert nem sikerült tisztázni, hogy az államfőnek kit kell felkérnie kormányalakításra. Az alkotmány szerint ugyanis a választást követően az államfő azt a pártot, illetve koalíciót kéri fel kormányalakításra, amely a legtöbb szavazatot szerezte. Arról nem esik benne szó, hogy a koalíciót kizárólag a választások előtt lehet-e megalakítani vagy később is.

November közepén aztán a PDK és az eddigi ellenzéki koalícióból kilépett, Isa Mustafa vezette legnagyobb ellenzéki párt, a szintén jobbközép Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) megegyezett abban, hogy közösen alakít kormányt. A pozíciók leosztásáról azonban heves vita folyt, amelynek a végére hétfőn került pont, a koalíciós szerződés aláírásával.

A 120 fős pristinai törvényhozás egy nappal megalakulása után, kedden 73 igen szavazattal fogadta el az új kormányt, amelyet a 63 éves Isa Mustafa, a főváros korábbi polgármestere vezet a következő négy évben.

Az új koszovói kabinetnek 21 tagja lesz, az eddigi kormányfő, Thaci a külügyminiszteri tárcát kapta, emellett az egyik miniszterelnök-helyettesi poszt is az övé. A hétfőn aláírt koalíciós szerződés értelmében 2016-ban Thaci veszi át az államfői posztot Atifete Jahjagától, mandátumának lejártával. A korábbi bejelentésekkel szemben a Belgráddal folyó tárgyalásokat nem Enver Hoxhaj eddigi külügyminiszter vezeti majd – aki nem is kapott helyet a kabinetben –, hanem Edita Tahiri, aki korábban is a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben részt vevő koszovói delegáció vezetője volt.

Mustafa kormánya súlyos gondokkal néz szembe. Az 1,8 milliós országban a munkanélküliségi arány a teljes munkaképes korú népesség körében 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Emellett óriási méreteket ölt a korrupció. Mindezek mellett az 1998–99-es koszovói háború idején elkövetett állítólagos illegális szervkereskedelmi ügyeket is vizsgálja az Európai Unió. A hat hónapos politikai hiátus miatt pedig az ország európai integrációja is késlekedett.

További gondokat okoz, hogy annak ellenére, hogy Koszovót a világ több mint száz országa önálló államként ismeri el, Szerbia mellett Oroszország és Kína, illetve öt uniós tagállam – Spanyolország, Szlovákia, Románia, Görögország és Ciprus – nem ismeri el függetlenségét. Emiatt késik az ország ENSZ-csatlakozása, és a gazdasági fejlesztések is elmaradnak. Az új kormánynak ezeket a problémákat is orvosolnia kell, a lakosság ugyanis a június 8-ai választáson az alacsony, 43 százalékos részvétellel mutatta ki elégedetlenségét és csalódottságát amiatt, hogy a Belgrádtól való függetlenség 2008-as kikiáltása óta Pristinának nem sikerült talpra állnia és megerősítenie gazdaságát.